egészségügy;Magyar Kórházszövetség;szakdolgozók;ellátórendszer;járóbeteg irányítási rendszer;

Egyik pillanatról a másikra 15 ezer szakdolgozó tűnhet el az ellátórendszerből

Eközben évi 200 ezer műtétet végeznek, további 41 500-an várnak beavatkozásra.

Miközben mintegy 30 ezer ápoló, szakdolgozó hiányzik az ellátórendszerből, és több mint 41 ezren várnak valamilyen műtétre, a szakrendelőkben egy új betegirányítási rendszernek köszönhetően javulhat a betegek közérzete – derült ki a 46. Medicina Fórum konferencián, amelyet a Magyar Kórházszövetség rendezett.

– Már két és félmillióan töltötték le az elektronikus egészségügyi tér applikációját, az úgynevezett egészségablakot, amelyben szinte valamennyi, az ellátáshoz nélkülözhetetlen adatukat „kézközelben” tarthatják a páciensek – jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán, aki a járóbeteg irányítási rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott. Ez az alkalmazás az egyik kulcsa a betegelégedettség remélt javításnak, a felesleges betegutak megszüntetésének.

Ma a betegek alig vagy nagyon nehezen férnek hozzá a szakorvosi szolgáltatásokhoz, és ha valaki kap is időpontot, 3-4 órát tölthet utazással, várakozással.

Az egykori államtitkár egy idősoros elemzés adataira hivatkozva elmondta: az egészségügyi ellátáshoz fűződő kommenteket vizsgálva az derült ki,

hogy a páciensek az orvoshiányról, a várólistákról és a várakozási időkről panaszkodtak az interneten a legtöbbet. Október elejétől 90 szakrendelőbe telepítették azt a rendszert, amely már több csatornán is képes lesz kommunikálni a beteggel. Ebből már 76 helyen nincs akadálya annak, hogy az intézmény használja valamennyi, az új rendszer kínálta technikai lehetőségeket – így például a digitális időpontfoglalást, a beteg sms-ben való értesítését arról, hogy mikor kell megjelennie, a callcenter szolgáltatást. A háziorvos a saját rendszerében láthatja, hogy hol vannak szabad szakrendelések, hogy az adott helyen melyek a betegfogadás feltételei (milyen vizsgálatok leleteire van szükség). Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ott, ahol a rendszer már működik, a betegek háromnegyede 30 percnél kevesebbet várakozik, és a szakrendelések kihasználtsága is javult. Ott, ahol pedig már a call-centert is használják időpontfoglalására, az összes hívás sikertelenségi rátája 3,5 százalék, míg a szakrendelőkben közvetlenül próbálkozók esetében 65 százalék.

– Egyik pillanatról a másikra 15 ezer szakdolgozó tűnhet el a rendszerből – jelezte Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, hogy már most is mennyire kritikus a helyzet, ennyien vannak a nyugdíj előtt állók, miközben már most is 25-30 ezer szakdolgozó hiányzik.

– Miközben a hazai ellátórendszerben évi 200 ezer műtétet végeznek, további 41.500-an várnak beavatkozásra – fogalmazott előadásában Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója. A várakozók száma januárhoz képest kétezerrel nőtt, ( közülük 23.400-an több mint 60 napja vannak a listán.) A számuk még növekedhet is, mert a pandémia miatt elmaradt műtétekből egye többet próbálnak előjegyezni.

A legnagyobb ellátási problémát jelentő csípő- és térd-protézis műtétek esetében még egy évnyi ellátásnak megfelelő beteg várakozik, ők mintegy húsz ezren vannak, és a szolgáltatók az eddig rendelkezésre bocsátott többletkeretből még mintegy 6000 műtétre jutó keretet nem használtak fel.

hogy a páciensek az orvoshiányról, a várólistákról és a várakozási időkről panaszkodtak az interneten a legtöbbet. 

Október elejétől 90 szakrendelőbe telepítették azt a rendszert, amely már több csatornán is képes lesz kommunikálni a beteggel. Ebből már 76 helyen nincs akadálya annak, hogy az intézmény használja valamennyi, az új rendszer kínálta technikai lehetőségeket – így például a digitális időpontfoglalást, a beteg sms-ben való értesítését arról, hogy mikor kell megjelennie, a callcenter szolgáltatást. A háziorvos a saját rendszerében láthatja,

hogy hol vannak szabad szakrendelések, hogy az adott helyen melyek a betegfogadás feltételei (milyen vizsgálatok leleteire van szükség). 

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ott, ahol a rendszer már működik, a betegek háromnegyede 30 percnél kevesebbet várakozik, és a szakrendelések kihasználtsága is javult. Ott, ahol pedig már a call-centert is használják időpontfoglalására, az összes hívás sikertelenségi rátája 3,5 százalék, míg a szakrendelőkben közvetlenül próbálkozók esetében 65 százalék.

– Egyik pillanatról a másikra 15 ezer szakdolgozó tűnhet el a rendszerből 

– jelezte Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, hogy már most is mennyire kritikus a helyzet, ennyien vannak a nyugdíj előtt állók, miközben már most is 25-30 ezer szakdolgozó hiányzik.

– Miközben a hazai ellátórendszerben évi 200 ezer műtétet végeznek, további 41 500-an várnak beavatkozásra – fogalmazott előadásában Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója. A várakozók száma januárhoz képest kétezerrel nőtt, (közülük 23 400-an több mint 60 napja vannak a listán.) A számuk még növekedhet is, mert a pandémia miatt elmaradt műtétekből egye többet próbálnak előjegyezni.

A legnagyobb ellátási problémát jelentő csípő- és térd-protézis műtétek esetében

még egy évnyi ellátásnak megfelelő beteg várakozik, ők mintegy húsz ezren vannak, 

és a szolgáltatók az eddig rendelkezésre bocsátott többletkeretből még mintegy 6000 műtétre jutó keretet nem használtak fel.