„A kórházi fertőzések száma nulla sosem lesz”

Elemezni készül a hazai kórházi fertőzéseket a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Erről a Népszava kérdésére Surján György, az intézmény Prevenciós és Epidemiológiai igazgatója beszélt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által szervezett háttérbeszélgetésen. Azt, hogy ez mikorra készül el és hol lesz elérhető, Surján György még nem tudta megmondani. Kérdésünkre csak annyit közölt: egy ilyen munka szembesítheti az elemzőket előre nem látható problémákkal, ezért annak a befejezése nehezen megjósolható.

A témáról Surján Orsolya, az országos tisztifőorvos helyettese, Szondi Zita, az OKFŐ főigazgató-helyettese, Andréka Péter, az országos kardiológiai intézet, és Wikonkál Norbert, a Honvédkórház főigazgatója beszélt. A témát azt tette különösen aktuálissá, hogy a Direkt36 az elmúlt hetekben tett közzé egy cikksorozatot, melyben a 2014 és 2016 között a hazai kórházakban előforduló fertőzéseket elemezte.

Surján Orsolya a háttérbeszélgetésre néhány adatot hozott a hazai ellátórendszerről. Például arról, hogy azon járványok, amelyek csak az egészségügyi ellátással összefüggésben fordulhatnak elő, mint például a multirezisztens kórokozók, vagy a clostridium difficile baktérium okozta fertőzések száma az elmúlt évben 8 százalékkal csökkent 2020-hoz és 2021-hez képest. Míg a nem specifikus járványokból 2022-ben 55 százalékkal volt több, mint 2021-ben. Az országos tisztifőorvos-helyettes hozzátette: még ezeket a változásokat is értékelni kell, ennek során azt vizsgálják, milyen nem várt esemény történt, ami miatt megváltoztak az arányok.

– 2022-ben a multirezisztens kórokozók okozta fertőzésekből 13 százalékkal kevesebbet jelentettek az intézmények – mondta. Tavaly az előző évhez képest a véráramfertőzések aránya is 22 százalékkal csökkent, és a clostridium difficile okozta infekciókból is 10 százalékkal lett kevesebb. Vizsgálták azt is, hogy az alkoholos kézfertőtlenítőt mennyire használták az intézmények és az derült ki,

Arról, hogy mennyire nehéz az egyes intézményekben előforduló fertőzések elemzése, Surján György beszélt. Szerinte nagyon sok szempontot – például van-e a fertőzöttnek társbetegsége, hány éves, milyen szociális környezetben él, föl tud-e kelni, kell-e mosdatni stb. – kell figyelembe venni, amikor az adatokat értékelik. Jelezte: vannak közlemények, amik megpróbálják mindezen mérhető tényezőket valahogy figyelembe venni, és az ezekkel korrigált adatokból következtetni arra, hogy az adott kórházban tapasztalt fertőzési gyakoriság sok-e vagy kevés.

Hozzátette: ennek ellentmond, hogy néhány országban mégis közölnek ilyen adatokat. Azonban egyetlenegy olyan országról sem tud, ahol a közölt adatokból rangsort állítanának föl. Van olyan ország, amelyik kórházanként közöl ilyen adatot. A hosszú idősorok leginkább azt mutatják meg, hogy van-e javulás egy-egy mutatóban.

– Az, hogy nem létezik ilyen módszer, ez nem a mi véleményünk – mondta, hanem az amerikai járványügyi hatóságé, a CDC-é. Mint fogalmazott, ők a kórházi fertőzéssel kapcsolatos adatokat fertőzéstípusonként teszik közzé, és azt vizsgálják, hogy az egyes államoknak melyik mutatói javultak vagy romlottak az előző évihez képest. Ők sem nevesítek, és nem azért, mert szégyellik, hanem az a meggyőződésük, hogy a rangsorok egytől egyig megtévesztőek és hibásak. Ráadásul egy ilyen közlés rossz reakciót váltana ki az intézményekből és ahelyett, hogy a folyamatot javítanák, azzal foglalkoznának, hogyan kozmetikázzák az eredményeiket.

Surján György beszélt arról is, hogy a kórházi fertőzések száma nulla sosem lesz. Szakirodalmi adatok szerint

„Ha ennél nagyobb különbségek vannak a kórházak között, akkor azt biztosra vehetjük, hogy nem a kórházi ellátás minőségével van probléma, hanem az összehasonlításhoz használt tényezőkkel. A megfelelő összehasonlításhoz használt mérőszám előállítása jelen pillanatban a tudomány világába tartozó kutatási kérdés. Egy ilyen mutató elkészítésében az NNGYK szívesen együttműködik bármely szakemberrel, ám korántsem biztos, hogy ez sikerül” – tette hozzá.