A miniszterelnök időnként felvet egy új célt, jövőképet, de ezek nem mérhetőek, vagy délibábnak tűnnek, vagy finoman szólva is megtévesztőek - ezt legfrissebb könyvében, a Magyar jövőkép és stratégia 2010-2030 című kötetben írja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A könyvet az Index szemlézte.
A könyvben olyan értekezések olvashatók, amelyeket a jegybankelnök korábban már publikált, e korábbi írásait rendszerezte most. Ami a kötetben újdonság, az Matolcsy Györgynek a bevezetésben megfogalmazott véleménye. Ebben korábbi cikkeit úgy értékelte, hogy „időnként helyeslést, máskor ellenérzést váltottak ki”, a befogadókat pedig két csoportra osztva érdekes módon úgy jellemezte, hogy „a kritikusan és önállóan gondolkodó magyarok” helyeslik nézeteit, míg „a kormányzó politikai elit, főként a miniszterelnök köréből” képviseltetnek ellenérzéssel iránta. Az egyetértések szerinte a kritikus megközelítésnek szóltak, a jobbító javaslatoknak, a tényekre épülő elemzéseknek, ugyanakkor azok, akik kritizálták, szerinte nem a tényeket cáfolták, hanem azt sérelmezték, hogy miért mer kritikusan szólni egyes kérdésekről, hogy meri számonkérni „a rendszertől – amelynek tagja – a kormányzás gyengeségeit”.
„Az első vélemény látja és bevallja a kormányzati hibákat, a második minden jobbító kritikában árulást szimatol, és tévedhetetlennek látja a miniszterelnököt”
- jelenti ki.
A jegybankelnök megállapítása szerint sem ő, sem a miniszterelnök nem tévedhetetlen, visszajelzésre, vitára, javaslatokra mindenkinek szüksége van. „Minél többször szerez többséget, sőt kétharmadot egy politikai erő, annál nagyobb szüksége van vitákra, alternatívákra” – írta. Márpedig a 2020-as évtizedben szerinte nem állunk nyerésre, s mint fogalmazott,
ha így folytatjuk, akkor 2030-ra az Európai Unió leggyengébb öt tagállama között találjuk majd magunkat.
Megfogalmazása szerint ezzel a kötettel szeretne ez ellen harcolni, mert szerinte mi magyarok, nem rendelkezünk jövőképpel. „A miniszterelnök időnként felvet egy új célt, jövőképet, de ezek nem mérhetőek, vagy délibábnak tűnnek, vagy finoman szólva is megtévesztőek” - közölte. A magyar gazdaság epizódjait értékelve úgy összegzett, hogy az első remény 1998 és 2002 között csillant fel, majd érkezett egy „dilettáns” politikai elit, ugyanakkor 2010–2013 között szerinte rendbe tették az állam pénzügyeit, majd 2013 után a jegybanki pénzpolitikát. „Ez hozta meg egészen 2019-ig a Trianon utáni 100 év legjobb évtizedét” - állította.
Ezt követően ütött be a világjárvány és az orosz-ukrán háború, s míg előbbit szerinte „jól védtük ki”, utóbbi esetében már hibás válaszokat adott a kormány. Idén a gazdasági felzárkózás elakadt, „a vállalkozások és családok túlélő üzem- és életmódba kapcsoltak”, de szerinte kiút mindig van, és ehhez kíván a könyvével hozzájárulni.
Matolcsy György megint beszólt a kormánynak: az infláció nagymértékű emelkedését nem az MNB okozta