A visszaélések miatt akkora a szigor a gyógyászati segédeszközök felírásánál, hogy betegek tízezrei nem jutnak hozzá, a biztosító 10 milliárdokat spórol

Idén gyógycipőből 92 ezerrel, speciális sebkötöző anyagokból több mint egymillió darabbal kevesebbet írtak fel, mint a múlt év azonos időszakában.

Egyes gyógyászati cikkek esetében egy esztendő alatt is drámaian csökkent a betegeknek rendelt eszközök száma. Idén gyógycipőből 92 ezerrel, speciális sebkötöző anyagokból több mint egymillió darabbal kevesebbet írtak fel a betegeknek, mint a múlt év azonos időszakában. Elsősorban azokat az eszközöket érintette a csökkenés, amelyek felírását szakorvosi vizsgálathoz, illetve fotó készítéséhez köti a jogszabály.

Mint emlékezetes, idén májusban szigorította a kormányzat a gyógyászati segédeszközök felírását. Ezt követően gyógycipőt csak elektronikus vényre rendelhetnek az orvosok és a felírásnál fotót kell készíteniük a deformált lábról, vagy képalkotó diagnosztikai vizsgálat leletét szükséges mellékelni. Hasonlóan fotóval kell dokumentálni azokat nehezen gyógyuló sebeket is, amelyek kezeléséhez speciális kötszerre van szükség. A szigorításra azután került sor, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat visszaéléséket tárt fel a gyógyászati segédeszközök piacán.

– A bizonyított visszaélések visszaszorítása az eszközgyártók és forgalmazók érdeke is. Ám az adatokból az is látszik,

– mondta Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Népszavának. Szerinte ott, ahol a jogalkotó szakorvosi vizsgálathoz köti például az eszköz felírhatóságát, amiatt maradhatnak ellátatlan betegek, mert képtelenek időpontot szerezni a szakrendelőbe. Így a rászoruló betegek a szükségesnél sokkal később jutnak el a szakorvoshoz, később kapják meg a számukra szükséges segédeszközöket is. Egy másik akadálya az eszköz rendelésének, különösen az ortopédcipőknél és a speciális kötszereknél, hogy az orvosnak fotót kell kell készítenie. A szövetség már tavasszal azt kérte a kormányzattól, hogy ezt az előírást pontosítsák, hogy milyen eszközzel és milyen módon kell elkészíteni és hogyan kell tárolni ezeket felvételeket, ugyanis az elektronikus térbe nincs lehetőség azokat feltölteni. Az orvosok a feladathoz nem kaptak eszközt, sem forrást arra, hogy ezeket a képeket elkészítsék, esetleg kinyomtassák a papír dokumentáció mellé. Így nagyon sok szakorvos nem írja fel például a cukorbetegek nehezen gyógyuló sebeire a modern habszivacs kötszert.

Rásky László hangsúlyozza: a felírásoknál a felelősséget a szakorvos viseli, mivel az ő szakmai kompetenciája megítélni, hogy a beteg az állapota alapján és a jogszabályba foglalt indikáció szerint milyen segédeszközre jogosult. A nyomozásoknak és letartóztatásoknak volt egy olyan hatásuk, hogy azokban a termékkörökben, ahol felmerült a „jogosulatlan felírás”, az orvosok inkább nem rendelik az adott eszközöket. Ráadásul a fotók az egészségügyi dokumentáció részét képezik, azaz az ellenőrzésük utólag is megtörténhet az ezzel járó kényelmetlenséget, számonkérést pedig az orvosok nem vállalják. Mindennek következtében

A forgalmazók adatai szerint jelentős visszaesés történt még a mellkas-ágyék-keresztcsont- valamint a csípő-térd-boka-láb ortéziseknél, melyekből feleannyit írtak csak fel az orvosok fel a betegeknek. Rásky László hozzátette: ez utóbbiról ők is úgy vélik, hogy a visszaesés a nem indokolt felírások elmaradásából következett. Szerinte viszont más a helyzet a felfekvés elleni eszközöknél (antidecubitus), ahol ezeknél 53 százalékkal kevesebb fogyott. Mint mondta: ezeknél az eszközöknél olyan alacsony a finanszírozó által fizetett támogatás, hogy azokat a forgalmazók csak veszteséggel tudják tovább adni a betegnek, ezért meg sem rendelik ezeket a termékeket.