Lesöpörte KGBéla panaszát az Alkotmánybíróság

Érdemi vizsgálat nélkül elutasította az Alkotmánybíróság a kémkedésért jogerősen elítélt volt jobbikos európai parlamenti képviselő, Kovács Béla panaszát - írja a hvg.hu. 

A korábbi politikus azt kifogásolta, hogy a minősített adatokra hivatkozva részben zárt tárgyalás zajlott, holott ezen információk nem tartoztak az ügy lényegéhez. Így „a nyilvánosság számára nem derülhetett ki, hogy milyen okok mentén jutott a bíróság az Európai Unió elleni kémkedés bűncselekményének vádjával összefüggésben első-, másod-, és harmadfokon eltérő döntésre” - érvelt. Sérelmezte, hogy „nem bejelentésköteles magánbeszélgetéseit minősítették bűncselekménynek”, s emellett olyasvalamiért ítélték el, amelyet a törvény hatálybalépése előtt tett. 

Azonban az Alkotmánybíróság öt tagú tanácsa semmiféle alapjogsértést nem talált a beadványban. Azt sem tudták kideríteni, hogy pontosan miért és milyen összefüggésben sérültek Kovács Béla jogai. Ismét nyomatékosították, az Alkotmánybíróság nem a bíróságok eljárását értékeli, csak az Alaptörvényt sértő ítéleteket semmisíti meg. Nem tartozik hatáskörükbe a büntetőeljárásban felmerülő minősített adatok védelmével kapcsolatos konkrét intézkedések, eszközök megválasztásával összefüggő döntések felülvizsgálata, s szintén ez vonatkozik arra, hogy a törvény hatálybalépése előtt avagy után követte el a bűncselekményt. 

Mint arról korábban hírt adtunk, a Jobbik volt politikusát tavaly szeptemberben a Kúria öt év, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte kémkedés miatt, mivel a budapesti orosz nagykövetségen fedésben dolgozó katonai hírszerzőknek adott át különféle információkat - többek közt a paksi bővítés állásáról, az Európai Parlament ügyeiről, vagy a magyar belpolitikai helyzetről. Az ítélet Kovács Béla távollétében született meg, s azóta sem tudni, hol tartózkodik - azonban minden bizonnyal Oroszországban van. Az egyik legutolsó információ az volt róla, hogy egy moszkvai egyetemen tanít nemzetközi kapcsolatokat. Korábban azt ígérte, hazajön az ítélethirdetésre, ám ezt végül nem tette meg.