Vasárnap iktatják be új elnöknek az argentin populista közgazdászt, Javier Mileit. A kampányban a láncfűrész egyfajta jelképpé vált, ez szimbolizálta nemcsak a jegybank bedarálását, hanem azt is, hogy gyökeresen szakítani akar az eddigi struktúrákkal, radikális, szélsőséges döntéseket hozva. A nagy kérdés, hogy Milei Jair Bolsonaro volt brazil elnök példáját követi-e és államfőként ugyanolyan radikális politikát képvisel, mint a kampányban, vagy Giorgia Meloni olasz kormányfő lesz a minta számára, aki miniszterelnökként a centrum felé mozdult el. Milei eddigi lépései alapján inkább az a valószínűbb, hogy az olasz kormányfő nyomdokaiba lép, amit az is magyarázhat, hogy a parlamentben pártjának nincs többsége és kompromisszumokra kényszerül.
A Milei-jel kapcsolatos aggodalmak mögött nem csak az ő radikális kijelentései állnak, hanem alelnökjelöltjének szélsőséges megnyilvánulásai is: Victoria Villarruel ugyanis a katonai diktatúra időszaka iránt akart nosztalgiát ébreszteni ugyanúgy, mint egykor azt Brazíliában Bolsonaro és köre tette.
Kezdetben úgy tűnt, Milei és Villaruel között teljes a szimbiózis, de ahogy telik-múlik az idő, a tiszt lányának befolyása érezhetően csökken. A választási kampányban elhangzott ígértekkel ellentétben a jövőben nem Villaruel irányítja majd az ország biztonsági apparátusát: Patricia Bullrich veszi át a biztonsági minisztériumot, aki az elnökválasztáson a mérsékeltebb konzervatív ellenzéki szövetség jelöltjeként a harmadik helyen végzett. Bullrich 2015 és 2019 között már a korábbi elnök, Mauricio Macri alatt is betöltötte ezt a tisztséget, s a mostani elnökválasztás első fordulója után Milei mellett állt ki az akkor az élen végzett Sergio Massával szemben, így nagy szerepe volt Milei győzelmében. A megválasztott elnök a választási kampány során még azt hangoztatta, hogy Villarruel a biztonságért és a védelemért vállal majd felelősséget az új vezetésben. Bullrich jelölése tehát engedmény a politikai centrumnak és a Macri személye köré csoportosuló hagyományos konzervatív erőknek, amelyek kongresszusi támogatása nélkül Milei minden törekvése kudarcra van ítélve. Milei és Macri azt reméli, Bullrich jelölése közelebb hozza egymáshoz a kialakuló koalíciót.
Milei korábban hasonló jelzést küldött a leendő gazdasági miniszter jelölésével kapcsolatban is. A posztot a köztiszteletben álló közgazdásznak, Luis Caputónak szánja, aki egykor szintén Macri elnöksége alatt szolgált tárcavezetőként, emlékeztet a Frankfurter Allgemeine Zeizung. Caputo rövid ideig a központi bank élén is állt. Mileinek a kampányban az egyik legradikálisabb követelése az volt, hogy a pesóról az ország álljon át a dollárra, így felvéve a harcot a több mint 140 százalékos inflációval. Ez a programpontja azonban most háttérbe szorult, de a prioritás így is a drágulás elleni küzdelem marad, továbbá az állami kiadások csökkentése és olyan gazdasági reformok életbe léptetése, amelyek elfogadhatóak a társadalom többsége számára. Nem kérdés, hogy reformokra szükség van a dél-amerikai ország siralmas pénzügyi helyzete miatt, ám a szociális intézkedések felszámolásának beláthatatlan következményei lennének egy olyan országban, ahol a lakosság 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Caputo kinevezése mindenesetre pozitív visszhangot váltott ki a pénzpiacokon és az üzleti körökben. A Macri-kormányban ő volt a felelős a magánhitelezőkkel folytatott sikeres tárgyalásokért, amelyek révén Argentína évek múltán visszakerülhetett a nemzetközi pénzpiacokra. Caputo és csapata máris találkozott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel, amelynek Argentína mintegy 40 milliárd dollárral tartozik.
Milei választási győzelme óta mérsékelte a nemzetközi politikával kapcsolatos kijelentéseit is. Májusban például a CNN-nek adott interjújában még „szocialistának” nevezte Joe Bident, most már sokkal visszafogottabb az amerikai elnökkel. Éles kirohanásokat intézett korábban Kína ellen, ám győzelme után udvariasan válaszolt a pekingi gratulációkra. Sőt, meghívta a december 10-i hivatalos beiktatásra Luiz Inácio Lula da Silva elnököt is, akit előzőleg kommunistának minősített. A hasonló szavakkal illetett honfitársát, Ferenc pápát pedig telefonbeszélgetésük során a legnagyobb argentinnak nevezte.