Izrael;Hamász;Egyesült Államok;Gázai övezet;segélyek;

Izrael hamarosan megnyithatja a Kerem Salom-i átkelőt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa a gázai tűzszünetről szavaz

A Hamász pénteken egy sikertelen izraeli túszmentésről számolt be, az amerikai külügyminiszter pedig az eddigieknél jóval élesebb kritikát fogalmazott meg Izraellel szemben.

Izrael beleegyezett abba, hogy a következő napokban az Egyesült Államok kérésére megnyitja a Hamász október 7-ei támadása óta zárva tartó Kerem Salom-i határátkelőt, így több segély juthat majd be a Gázai övezetbe – írja a Reuters egy magas rangú amerikai tisztviselő közlése alapján. A Rafahtól délkeletre található átkelő eredetileg kereskedelmi árucsomópontként szolgált Izrael és Gáza déli része között.

„Az apokalipszis két lovasa”

Martin Griffiths, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) humanitárius vezetője eközben a BBC szerint közölte, hogy „már nem működik” a világszervezet humanitárius programja Gázában. Hozzátette, az a kijelentés, hogy az övezetben nincs biztonságos hely, a humanitárius műveletekre is vonatkozik, vagyis aki ma ilyen szállítást tervez a térségben, annak számolnia kell azzal, hogy „a tevékenység megszakad, megtámadhatják, kifoszthatják, leállíthatják”. Griffiths azonnali tűzszünetet követelt, és hangsúlyozta, hogy a gázai egészségügyi rendszer megsemmisülése azt is jelenti, egyre szélesebb körben terjednek majd el az emberek között a betegségek.

„Az apokalipszis két lovasa van ma jelen Gázában – a konfliktusok és a betegségek. És ez csak rosszabb lesz, mivel képtelenek vagyunk fenntartani a kórházak ellátását, a víz sótalanítását”

– jelentette ki.

Ma szavaz az ENSZ BT

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pénteken ülésezik, hogy szavazzon arról, azonnali tűzszünetet követeljenek-e Gázában. Korábban António Guterres főtitkár az ENSZ Alapokmányának 99. cikkére hivatkozott, amely lehetővé teszi számára, hogy felhívja a tanács figyelmét „minden olyan ügyre, amely véleménye szerint veszélyeztetheti a nemzetközi béke és biztonság fenntartását”. Ezt évtizedek óta a világszervezet egyetlen főtitkára sem tette meg. Ez lesz az ötödik kísérlet arra, hogy egyetértésre jussanak a tanács tagjai a konfliktus ügyében.

450 célpontot támadtak az izraeli erők

Az izraeli hadsereg pénteken is folytatta a Gázai övezet északi részén található Jabalia menekülttábor bombázását, miközben az izraeli tankok a tábor közepe felé haladnak. Egy helyi újságíró szerint a a mentők nem tudnak bejutni a területre, Gáza északi részén pedig már egyetlen kórház sem működik. „A tábor számos épületében tűz ütött ki, megrémítve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek ezreit” – fogalmazott.

A Hamász katonai szárnya, az Izz ad-Dín al-Kasszam Brigádok eközben közölte, hogy kora reggel megakadályozta az izraeli erők túszmentési kísérletét. Állítása szerint az izraeliek az akció részeként bombatámadást hajtottak végre, és a harcokban a túsz életét vesztette. Az izraeli hadsereg egyelőre nem kommentálta a hírt.

Az MTI szerint az izraeli hadsereg közlése alapján a Gázai övezetben tevékenykedő katonák mintegy 450 célpontot támadtak az elmúlt napon, támadó és rejtőzködő alagutak lejáratait, fegyvereket és más terrorista infrastruktúrákat keresnek és semmisítenek meg levegőből, a tenger felől és a szárazföldről.

Az övezet déli részén, Hán-Juniszban a szárazföldi egységek azonosítottak három terroristát, s egy drónnal kettőt közülük megsemmisítettek, majd a harmadik felfedte egy épületben bujkáló társai helyét, ahonnan rakétákkal az izraeliek elleni támadást tervezték. Ezután a szárazföldi egység a légierő repülőgépeivel együtt légicsapások sorozatával felszámolta a Hamász-osztagot.

Az elmúlt napon az izraeli haditengerészet haderejével és precíziós fegyverzetével a Hamász infrastruktúráját lőtte a Gázai övezet közepén és déli részein, jelentős károkat okozva az iszlamista szervezet haditengerészetében és hírszerző egységeiben.

Az ENSZ közlése szerint

csütörtökön a harcok ellenére 69 segélyszállító kamion és 61 ezer liter üzemanyag jutott be a Gázai övezetbe Egyiptom felől.

Újabb két izraeli tartalékos esett el a harcokban, egy 41 és egy 28 éves, az október 7-i terrortámadás után kitört háborúban mozgósított katona. A Gázai övezetben a szárazföldi hadjárat fegyverszünet utáni megújítása, múlt péntek óta az IDF 22 katonája vesztette életét, a gázai szárazföldi harcok megindítása óta pedig 93-an estek el.

Az izraeli hadsereg a Hezbollah több célpontját támadta Libanonban, köztük egy olyan helyet, ahonnan korábban Izrael területére lőttek, ahol a síita szervezet tevékenykedett, valamint egy megfigyelőállást. Két izraeli katonát könnyebben megsebesített egy, Izraelbe lőtt páncéltörő rakéta.

Csütörtök este az izraeli hadsereg szóvivője bejelentette, hogy drónnal megtámadtak egy fegyveres terrorista osztagot, amely be akart jutni Izrael területére a Dov-hegy térségében, a libanoni-szíriai-izraeli hármas határnál.

A palesztin egészségügyi minisztérium arról számolt be, hogy öt palesztin meghalt az izraeli biztonságiakkal folytatott tűzharcban Ciszjordániában, a Náblusztól északkeletre fekvő al-Farah menekülttáborban, amikor razziát tartottak terrorista gyanúsítottak letartóztatására.

A Fehér Ház szerint „rés tátong” Izrael ígéretei és tettei közt

Az amerikai külügyminiszter csütörtökön a civilek komolyabb védelmére szólította fel Izraelt a Gázai övezet déli részében ellen indított offenzívájával kapcsolatban, kiemelve, hogy még mindig „rés tátong” Izrael civilek védelmére tett ígéretei és a szárazföldi harc során történtek között.

„Izraelnek továbbra is elsődleges fontossággal kell kezelnie a civilek védelmét”

– jelentette ki Antony Blinken, nem sokkal azután, hogy tárgyalásokat folytatott David Cameron brit külügyminiszterrel.

Kiemelte, rendkívül fontos a kommunikációs csatornák megőrzése annak érdekében, hogy az emberek tudják, hova és mikor tudnak menni, valamint világossá kell tenni azokat az idősávokat is, amikor lehetőségük van a mozgásra. Hozzátette, biztosítani kell az élelmet, ivóvizet és egészségügyi felszerelést azokon a helyeken, ahol a civilek meghúzódhatnak.