Bár több éves távlatban nőhetett a hazai üzemanyagárakban lévő árrés, az „érzetre” rácáfolva, a nagy- és kiskereskedők nettó beszerzési és eladási ára közötti különbségen a napi politikai kívánságok alig tükröződnek – derül ki lapunknak az üzemanyagok kis-, illetve nagykereskedelmi árrésére vonatkozó becsléséből.
Iparági körökben gyakorta felmerül a gyanú, hogy a hazai kutak több mint négyötödét ellátó Mol a nagy- - sőt piaci irányadóként a kis- - kereskedelmi árréseket is rendszeresen „mozgatja”. Miközben például a hazai üzemanyagárak a korábbi évek során, térségi szinten kifejezetten alacsonynak számítottak – amihez a tavalyi árstop idején kétség sem fért -, az intézkedés eltörlése után, vagyis egy éve, a hét szomszédos állammal összevetve, a mi üzemanyagáraink ugrottak az élre. Azóta némi javulás mutatkozik, de még mindig inkább a drágábbak közé tartozunk.
A kiskereskedelmi árréseket – vagyis a kútárak és a Mol kézen-közön megszerezhető nagykereskedelmi eladási tarifáinak különbségét – az utóbbi idők során, sokan elemezték. Ezek szerint, bár az üzemanyagok kiskereskedelmi árrése a 2021-es, literenként 30 forint körüli, súlyozott értékhez képest 2022 végére akár száz forintig is felkúszhatott, ez lényegében csak az iparágra kivetett többletadók továbbhárítása. (Bár az árstop idején a hatósági áras termékeken, nem hogy hasznot, de még árrést sem érvényesíthettek, a szabadáras termékek árrése határozottan megugrott. Így az árstopos időszakra nézve számításaink ez utóbbi árukra vonatkoznak.) A kútárváltozásokat követő Holtankoljak.hu elemzése szerint a kiskereskedelmi tarifák változásának mértéke ekkortól az azt megelőző időszakhoz képest jóval sűrűbben vált el a nagykereskedelmiektől.
Számításaink szerint az év elején akár száz forintot is közelítő súlyozott kiskereskedelmi átlagárrés már februárra 60 forint körüli szintre esett, ami azóta halványan emelkedik.
Kevésbé „kedvelt” téma a Mol nagykereskedelmi árrésének becsült mértéke. Pedig ez is legalább ilyen mértékben befolyásolja a kútárakat. És kiszámítása sem sokkal bonyolultabb: a Mol megszerezhető nagykereskedelmi eladási áraiból le kell vonni a benzin és a gázolaj irányadó mediterrán tőzsdei árait. (Ez nem keverendő össze a nyersolaj és a késztermék közötti különbséget jellemző finomítói árréssel.) Bár az nem tudható, hogy a Mol finomítói a tőzsdeihez képest mennyiért állítják elő az üzemanyagot, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 9 évvel ezelőtti végzése szerint a Mol finomítói ára az irányadó tőzsdétől, egy „méltányos” feláron túl nem térhet el több mint plusz-mínusz egy százalékos mértékben. Számításaink szerint, míg 2021-ben a Mol üzemanyag-előállításon elért nagykereskedelmi átlagárrése literenként körülbelül 50 forintra rúghatott, az árstop bevezetésével az érték a -44 forinttól a 164 forintig, jóval változékonyabbá vált. Míg tavaly a szabadáras üzemanyagok nagykereskedelmi árrése az árstop eltörlését megelőző hetek során, száz forint felett tetőzhetett, a szint, folyamatos csökkenés mellett, idén augusztusra, visszaállni látszott a „békebeli” 50 forintra. Ám azt követően ismét emelkedés következett, egész a mostani, 70 forintot közelítő szintig. Ezt furamód nem befolyásolták Orbán Viktor és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szeptember végi szavai sem. A két kormánytag ekkor ugyanis azzal fenyegette meg az iparágat, hogy ha "nem tudják vagy nem akarják kordában tartani az árakat", úgy újra bevezethetik a hatósági árakat. Bár azóta az árak kétségkívül esnek, sőt kis mértékben térségbeli helyezésünk is javult, a jelek szerint ez nem áll kapcsolatban sem a politikai üzenetekkel, sem az árréssel. A hazai árak helyezésére viszont rá is fér a javulás, hisz a január 1-től várható, bruttó 43 forintos emeléssel szinte bizonyosan ismét az élre ugrunk.
Elemzésünkből mindazonáltal kiviláglik: az üzemanyagok árrései, bár idén csökkentek, még mindig jócskán meghaladják a 2021-es szintet, ami elsősorban a kiskereskedelmiekre mondható el. A nagykereskedelmi árrések jelentős hullámzása láttán szintén nehezen látható, hogy a Mol nagykereskedelmi ára miként maradna ma is a tőzsdei árhoz viszonyított, plusz-mínusz egy százalékos eltérési tartományon belül. (Idén év eleji érdeklődésünkre a Molnál leszögezték, hogy bár a GVH-megállapodás már hatályát vesztette, annak azóta is, önként megfelelnek. A hatóságnál pedig megnyugtatták lapunkat, hogy figyelik a piacot.)
A Covid előtti időszakhoz képest a hazai üzemanyag-kereskedelem környezete jóval nehezebbé és kiszámíthatatlanabbá vált – fogalmazott az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre Grád Ottó, a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Bár konkrét számításainkat nem kívánta kommentálni, leszögezte: az árrésekben a mozgástér igen szűk, amiből a kereskedő alapvetően saját költségeit – így közterheit -, illetve a működést biztosító hasznát fedezi. Ráadásul még az árstop okozta piaci zavar sem ült el teljesen. A hazai kútárakat alapvetően a nemzetközi olajár határozza meg, ami az elmúlt hetek során csökkenést mutatott. Fontos tényező a forintárfolyam is, ami az utóbbi hónapokban viszonylag kiegyensúlyozott képet mutatott. A következő kérdés, hogy miként hat a keresletre az üzemanyagok januártól várható, több mint 40 forintos adóemelése – szögezte le Grád Ottó.
Fura árcsökkenés szerdától
Szerdától a benzin ára 9 forinttal átlag 564, a gázolajé pedig 5 forinttal mintegy 588 forintra csökken - közölte a Holtankoljak.hu. Számításunk szerint ez a benzin esetében közel hét, a gázolajnál pedig közel öt hónapos mélypont. A lépés ezúttal némiképp fura. Bár a nemzetközi nyersolajár hordónkénti ára a legközelebbi, november végi, 83 dolláros csúcspont után Mikulásra 74 dollárig esett, a termék azóta kis mértékben drágult. A forint pedig azóta szintén inkább gyengül a dollárral szemben.
