Megbízható uniós tisztviselők lapunk kérdésére cáfolták a Politicón megjelent hírt, amely szerint az Európai Bizottság (EB) ma dönt a Magyarországnak megítélt és eddig zárolt felzárkóztatási (kohéziós) források nagy részének a felszabadításáról. Több, egymástól független forrásból származó információnk szerint a biztosi testület leghamarabb szerdán, úgynevezett írásos eljárásban adhatja áldását a mintegy 10 milliárd euró feloldására. Ehhez az kell, hogy a magyar parlament kedden elfogadja az EB által elvárt igazságügyi reform utolsó elemét, majd a törvényt még aznap publikálják a Hivatalos Közlönyben.
A 2021-2027 között járó mintegy 22 milliárd eurós kohéziós támogatáshoz eddig azért nem fért hozzá Magyarország, mert az EB megítélése szerint komoly aggályok merültek fel az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével kapcsolatban.
Az elmúlt egy év alatt az Orbán-kormány több intézkedést hozott, hogy csitítsa a brüsszeli elégedetlenséget, és már csak egy törvénymódosítás maradt a kijelölt feladatsor elvégzéséből. Az utolsó elvárás annak garantálása, hogy a magyar bírák akadálytalanul fordulhassanak az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatali kérelmekkel. Az éppen az Orbán-kormány szerint az Országgyűlés előtt fekvő jogszabályi javaslat megfelel ennek a követelmények, amit jogi szakértők – köztük a Magyar Helsinki Bizottság jogászai – cáfolnak. Szerintük a kabinet újabb fékeket épít be a rendszerbe azzal, hogy az Alkotmánybíróságnak ad a procedúrát gátolni képes jogosítványokat.
Bár EU-s forrásokból származó értesülésünk szerint az Európai Bizottság szakértőinek vannak fenntartásai az igazságügyi reform megvalósításával kapcsolatban, Ursula von der Leyen elnök és a biztosok nem osztják a technikai szinten jelzett aggályokat, és szerdán várhatóan kedvező értékelést adnak az Orbán-kormány és a parlament által hozott döntésekről. Ez pedig azt jelenti, hogy Magyarország hozzájuthat a 22 milliárdos kohéziós támogatás majdnem feléhez. A pénz nem egyszerre érkezik, az EB éveken keresztül, a benyújtott számlák ellenében fizet majd. Mint az EU székhelyén rámutatnak, a borítékot bármikor újra le lehet zárni, ha a közösségi elvárások megszegését tapasztalják Magyarországon.
A 10 milliárdon felüli összeg továbbra is zárolva marad különböző jogállamisági és korrupciós problémák miatt.
Az EB ugyancsak szerdán készül jelentést publikálni arról, hogy a jogállamisági eljárást — amelyben 6,3 milliárd eurót fagyasztottak be az EU-s pénzekkel elkövetett rendszerszintű korrupció miatt — az Orbán-kormány tétlensége miatt eddig nem sikerült eredményesen lezárni.