Megkezdte a kormány a szokásosnak mondható év végi költségvetési padlássöprést, a csütörtökön megjelent egyetlen határozatban több tízmilliárd forintos átrendezésről, kiadásnövelésről döntöttek. Hogy lesz-e folytatása a költekezésnek – volt olyan év, amikor az év utolsó napjaiban közel ezermilliárd forintot költöttek el –, meglehetősen kétséges. A kormány költségvetési mozgástere ugyanis a nullával egyenlő.
November végén az államháztartás hiánya meghaladta a 4074 milliárd forintot. Ez minden idők legmagasabb november végi deficitje és 120 százaléka az eredetileg tervezett 3400 milliárdnak.
Az Orbán-kormány ugyan ősszel 4166 milliárdra emelte az év végi hiánycélját, de jelenleg még ennek teljesítése is lehetetlennek tűnik.
Itt az újabb szomorú rekord, 120 százalékos lyuk tátong Magyarország költségvetésénSajátosak az egyes meghozott költségvetési kiadási döntések: a kormány most tartotta fontosnak, hogy 12,9 milliárd forintot átcsoportosítsanak a Hungaroring Zrt. „szakmai feladatainak támogatására”. A határozat nem részletezi, hogy mire kell a pénz. A Hungaroring Zrt. vezérigazgatója, Gyulay Zsolt októberben jelentette be, hogy hamarosan megkezdik a pálya és a teljes infrastruktúra rekonstrukciójának második ütemét. A beadott legolcsóbb, 78,9 milliárd forintos ajánlatot két NER-hez köthető építőipari cég konzorciuma, a Market Építő Zrt. és a Bayer Construct Zrt. tette, ezzel ők kapták a megrendelést. Az Orbán-kormány arról is döntött, hogy plusz 2,9 milliárd forinttal megfejeli a honvédelmi tárca a „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatását”. Az Energiaügyi Minisztérium 21,2 milliárdot kapott közelebbről nem részletezett „térségi fejlesztési feladatokra”, vagyis nem nevesített beruházások indítására és folytatására.
A Miniszterelnökség 12,2 milliárd forint plusztámogatást kapott közelebbről szintén nem részletezett nonprofit, civil és társadalmi szervezetek támogatására. A szokásos gyakorlat szerint ilyenkor a tárca dönt a támogatások elosztásáról, így nem tudni, hogy az év utolsó napjaiban mely „civil” szervezetekhez vándorol a közpénz.
Egyértelműbb, mely cégek gazdagodnak a kormányzati kommunikációval kapcsolatos kiadásokon, amit most további 2,5 milliárd forinttal fejelt meg a kormány. Október végéig 38,4 milliárdot már elköltöttek a kormányzati propagandára, de az év végére 51,9 milliárdos költéssel számolnak. Most ezt a keretet növelték meg 2,5 milliárddal. A kormány 10,6 milliárd forintot vett ki a rezsivédelmi alapból, ezt a pénzt költségvetési szervek kapták meg energiaköltségeik kompenzálására. A fenti kiadásokon felül kevésbé vitatható célokra is jutott a pénzesőből: 12,4 milliárdot kapott az Országos Kórházi Főigazgatóság beruházások indítására, illetve folytatására, illetve 11 milliárdot kapott a Kulturális és Innovációs Minisztérium a nem állami felsőoktatás (alapítványi egyetemek) támogatására.
Ezekből a határozatokból is jól látható, hogy bár a költségvetés egy törvény, amit csak a parlament módosíthatna, az Orbán-kormány saját hatáskörében mégis elkölthet évente akár több ezer milliárd forintot olyan célokra, amelyek nem szerepelnek a büdzsében. A kabinet költségvetési mozgástere gyakorlatilag végtelen, azt sem a költségvetési törvény, sem a Költségvetési Tanács, sem az Állami Számvevőszék nem korlátozza. Ezt a gyakorlatot nem is ellenzik, annak ellenére sem, hogy a kormány az elmúlt években képtelen volt betartani a költségvetési törvényt. Két héttel év vége előtt még nem lehet tudni, hogy mekkora lesz a költségvetés hiánya. A GKI Gazdaságkutató friss prognózisában arra számít, hogy kormány nem tudja tartani az idei megemelt hiánycélját, a 4166 milliárdot, ami a GDP 5,2 százalékának felel meg. Ennél fél százalékponttal magasabb deficitet várnak. A kutatócég szerint a jövő évi költségvetés sem tartható, a kormány által várt 2,9 százalékkal szemben a GDP 3,9 százalékára várják a jövő évi hiányt, ám ennek eléréséhez is jelentős kiigazításra lenne szükség – olvasható a GKI most megjelent prognózisában.