„Néma” közmeghallgatást tartott nemrég a Debrecenben épülő Nemzeti Oltóanyaggyár ügyében a megyei kormányhivatal környezetvédelmi főosztálya. Az állampolgárok az üzem környezeti hatásvizsgálatával kapcsolatban tehettek volna javaslatokat, észrevételeket és fogalmazhattak volna meg kérdéseket, ám az online eszmecserén senki nem vett rész. Igaz – számolt be a részletekről a debreciner.hu hírportál – ezeket csak írásban az Ügyfélkapun keresztül, valamint e-mailben küldhették volna el az állampolgárok a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnak, ám erre meglehetősen szűk, mindössze kilencórás időablakot jelöltek ki, vagyis a megkereséseket egy adott napon reggel 7 óra 30 perc és délután 16 óra 30 perc között, lényegében munkaidőben lehetett csak megtenni.
Csakhogy a munkahelyek egy része korlátozza a nem munkavégzéshez kapcsolódó levelezést, így elfordulhatott, hogy valaki hiába akart volna megjegyzést tenni, azt a céges gépéről nem tehette meg. A kormányhivatal honlapjára pár nappal ezelőtt került fel a közmeghallgatás jegyzőkönyve, amelyből kiderült, hogy senki sem élt a véleménynyilvánítás új, az online térre leszűkített formájával.
Az Orbán-kormány idén áprilisban a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva rendeletben vezette be, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban a közmeghallgatás „az érintettek személyes megjelenése nélkül” is megtartható. Az eljáró hatóságnak – a jogszabályban közmeghallgatás megtartására kijelölt szervezetnek – a honlapján előzetesen közzé kell tennie mindazon információkat, iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek.
Itt a rendelet, a háborús veszélyhelyzet miatt már az érintettek megjelenése sem szükséges a közmeghallgatásokonElvileg a hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében más eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, interaktív kommunikációt lehetővé tevő információtechnikát, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.
Ehhez képest beszéltünk olyan debreceni önkormányzati képviselővel, aki tőlünk hallott az eseménytelen közmeghallgatás tényéről, vagyis a helyi közbeszédben nem igazán volt ez téma.
Pedig a cívisváros polgárainak van már tapasztalata arról, milyen egy eseménydús közmeghallgatás: idén januárban zsúfolásig megtelt a helyi Kölcsey Központ hatalmas nagyterme, ahol közel ezren zsúfolódtak össze, hogy a déli ipartelepen jelenleg már épülő CATL kínai akkumulátorgyár ügyében tegyenek fel kérdéseket, s parázs vitán kifogásolták, miért nem hívtak meg független szakértőket, akik elfogulatlanul tájékoztatnák a jelenlévőket, s miért hazudoznak arról, hogy a gyár nem veszélyezteti Debrecen ivóvízbázisát. Pár héttel később, január végén Nyíregyházán fulladt botrányba egy, az akkumulátorgyártásba bekapcsolódó ottani üzem építése ügyében összehívott közmeghallgatás: a kormányhivatal eleve egy szűk helyiséget jelölt ki erre, az érdeklődők többségét be sem engedték, akik pedig bejutottak, nem kaptak érdemi választ a kérdéseikre.
Videón, ahogy ordítozásba és botrányba fullad a kínai akkumulátorgyár ügyében szervezett újabb debreceni közmeghallgatás Akku kontra ivóvíz: precedenst teremt a debreceni esetMivel az országszerte tervezett akkumulátorgyárak, vagy ahhoz kapcsolódó üzemek építése máshol is felborzolta a kedélyeket, a kormány nemes egyszerűséggel egy április végén kelt rendeletben lehetővé tette a személyes részvétel nélküli közmeghallgatást. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) erre úgy reagált: kivételes az a helyzet, amikor jogszerűen meg lehet tartani a közmeghallgatást az érintettek jelenléte nélkül. Ilyen volt, amikor a koronavírus-járvány idején nem tartózkodhattak sokan egy helyiségben. A jelenlegi háborús vészhelyzet azonban nem ilyen. Ezt a nézetet osztja több, általunk megkérdezett közszereplő is. Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen önkormányzati képviselője szerint elhibázott volt a kormány döntése, ezért meg kellene szüntetni az online közmeghallgatások lehetőségét. Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármester úgy vélte: az állampolgároknak meg kell adni a lehetőséget a személyes kérdésfeltevésre, s az adott válaszokra való újbóli reagálásra, sőt akár vitára is, mert ez a demokratikus. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy az idősek és a kevésbé iskolázottak nem jól tájékozódnak az online-térben, így ők kirekesztődnek a véleménynyilvánítás lehetőségéből, ami alapvető szabadságjogokat korlátoz.
Az eredeti tervek szerint egyébként a 2020-ban alapított debreceni Oltóanyaggyár Zrt.-nek már tavaly év végétől működnie kellene, jelenleg azonban még mindig csak az építkezés folyik.
Délután kettőkor tartottak köz nélküli közmeghallgatást Gödön, a Samsung-gyárral kapcsolatos kérdésekre nem válaszoltak