egészségügy;várólista;Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő;

Úgy tűnhet, csökkentek a várólisták, de csak a NEAK bűvészkedik

Aki csaknem két hónapot várakozik, az tulajdonképpen nem is várakozik.

Térdprotézis műtétre csaknem 9, csípőprotézis műtétre 6 és fél hónapot várhatnak a magyar betegek a friss statisztikák szerint - átlagosan. Van ugyanis olyan intézmény, ahol egy térprotézisre több mint 20 hónap a várakozási idő. Nosza, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) be is dobta magát, papíron pedig rövidültek is a várólisták, de hogy ez a gyakorlatban is így van-e? Nos, valószínű, hogy nem.

A Pénzcentrum cikke alapján legalábbis úgy tűnik, hogy a NEAK inkább a bűvésztudományát csillogtatta meg. A lap felidézi, hogy a várólisták pontos hosszát egyébként amúgy sem egyszerű követni Magyarországon, mivel a NEAK az utóbbi években többször változtatott azon, hogy milyen adatot és milyen formában közöl. Az intézmény honlapján például két éve még elérhető volt, hogy az egyes műtétekre mennyit kell várhatóan várni, vagyis mennyi az átlagos tervezett várakozási idő. Ezek az adatok aztán 2022 februárjában hipp-hopp lekerültek a honlapról. 

A legfrissebb újítás nyomán pedig az látható, hogy a NEAK immár a várakozók tényleges számát sem közli, csupán a 60 napot meghaladóan várakozók számát. Ez lényegében azt jelenti, hogy akiknek a szükséges beavatkozásra kevesebbet kell várniuk, mint két hónap, azok e statisztika szempontjából megszűnnek létezni. Az adatok persze így jobban mutatnak, de hogy a valóság is szebb lett-e, az kérdéses.

A Pénzcentrum mindenesetre azt írta, hogy a várólisták 2023-ról 2024-re tovább nőttek - annak ellenére, hogy a koronavírus-járványhelyzet már nem jelent napi szintű fenyegetést az egészségügyi ellátórendszerre. Azonban a helyzetet továbbra is súlyosbítja a munkaerőhiány, a magyar lakosság romló egészségügyi állapota, a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága és számos egyéb tényező is.