A hatalom közvetlenül fenyeget, nem biztos, hogy az Országos Bírói Tanács élni is fog az új jogosítványaival

– A most lejáró mandátumú Országos Bírói Tanács (OBT) a hatalommegosztás egyetlen olyan intézménye, amely képes volt következetesen érvényesíteni a jogállami elveket, ezért nagyon meg kell becsülnünk – mondta a Népszavának Fleck Zoltán jogszociológus, akit arra kértünk, értékelje az OBT elmúlt hatéves munkáját.

Az ELTE egyetemi tanára szerint a bírói tanács óriási felelősséget és egyben kockázatot is vállalt, amikor szemben az Alkotmánybírósággal, az ombudsmannal és a többi, elvileg független közjogi intézménnyel, vállalta, hogy kiáll a bírói függetlenség és a jogállam elvei mellett. Nagy és látványos konfliktusai voltak Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) korábbi elnökével, de utóda Senyei György alatt is folytatták kritikus tevékenységüket. Kérdésünkre, mennyiben függ össze az OBT jogállamiság melletti kiállása azzal, hogy a tanács tagjait a bírák maguk közül választják, Fleck azt mondta, egyértelműen annak köszönhető, hogy nem a parlamenti szavazógép választja a tagokat. Felidézte, hat évvel ezelőtt egyfajta kegyelmi pillanatban választotta meg az OBT-t a bírói kar, amikor a bírák többsége úgy érezhette, a Handó-féle hisztérikus, kormányközeli igazgatás, a bírósági vezetők lecserélése károkat okoz. Ez a kegyelmi pillanat most nem biztos, hogy létezik, tette hozzá,

Mint arról beszámoltunk, január 8-ára hívta össze az OBT tagjait megválasztó küldöttértekezletet Judi István, a Győri Törvényszék tanácselnöke, a küldöttek korelnöke. A mai OBT hatéves mandátuma január 30-án lejár; a bírói tanácsba mindenképpen új tagok kerülnek, mert – bár az uniós nyomásra elfogadott új törvény egyszeri, kivételes lehetőségként ezt megengedi – a jelenlegi OBT-tagok korábban jelezték, nem élnek az újrázás lehetőségével. A küldöttértekezlet helyszíne a Magyar Igazságügyi Akadémia, a mintegy 3000 magyar bíró által szeptember-október folyamán megválasztott küldöttek (elektorok) itt döntenek majd az új tagokról. Az elektorok a küldöttértekezleten saját maguk, a küldöttek közül választják meg titkos szavazással, szavazattöbbséggel (50 százalékot meghaladó vokssal) a 14 OBT-tagot; a jogszabály szerint 1 ítélőtáblai, 6 törvényszéki és 7 járásbírósági bírót. Ezzel egy időben, ugyanilyen eljárásban 14 póttagot is választanak – a 15. tagot, a Kúria elnökét (Varga Zs. Andrást) a törvény delegálja a testületbe. Az OBT-tagok (és póttagok) személyére egy négyfős, a korelnökökből álló jelölőbizottság tesz javaslatot, de bármelyik elektor jelölt lehet, akit a jelenlévő küldöttek legalább egyharmada támogat. Az OBT-tagok megbízatása az első üléstől számított hat évre szól, az első ülést pedig a tagok megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani – így már januárban összeülhet az új összetételű tanács.

Fleck szerint a 2022-es parlamenti választások után a magyar társadalom demokrata elkötelezettségű része súlyosan elkeseredett – ez a bírói közösségre is igaz. A hatalom közvetlenül fenyeget, senki nem jár jól, ha ellenáll, s az egzisztenciális félelmek a bírói karban is hatnak – különösen egy ilyen választás esetén. Nem biztos az sem, hogy olyanok vállaltak jelöltséget, akik folytatnák a mai OBT kritikus tevékenységét, hiszen a bírák azt is látták az elmúlt hat év során, hogy ez óriási áldozattal jár, s a tagok nem mindig érezték maguk mögött a teljes bírói kar támogatását.

Hiába sikerült uniós nyomására a tanács hatásköreit bővíteni, szervezetileg és anyagilag is függetleníteni, az OBT-tagok bírói státusza nem lett védettebb. Fleck szkeptikus abban a kérdésben, hogy az Orbán-rezsim képes volna „elengedni” a bírói hatalmat; ez abból is látható, hogy amikor az Európai Bizottság (EB) megpróbálja fenntartani a párbeszédet és a jó viszonyt a magyar kormánnyal, milyen eredményeket ér el. Így előfordulhat, hogy egy olyan új OBT áll össze, amely nem akar konfliktusokat vállalni a kormánnyal, inkább radar alatt marad.

Lehet ugyan növelni az OBT hatásköreit, de olyan sok az összes többi ellensúlyozó tényező, hogy félő, ez így zsákutcát jelent. Fleck szakmai véleménye, hogy alapvetően hibás a választott testület (OBT) és a parlamenti többség által választott hivatalvezető (OBH-elnök) munkamegosztására épülő modell; az OBT-tagok minden szempontból függő helyzetben vannak a nagyságrendileg nagyobb hatáskörrel rendelkező OBH-elnökkel és az általa kinevezett bírósági vezetőkkel szemben. Ráadásul egy bírói hatalom akkor tud igazán hatékonyan és autonóm módon működni, ha a jogállami környezet ezt segíti, tehát van ombudsman, alkotmánybíráskodás, legfelsőbb bíróság. Azért sem csodálkozik azon, hogy a kormány olyan könnyedén megváltoztatta az EB kérésére a hatásköröket, mert annyi további lehetősége van arra, hogy kijátssza ezeket. Utalt arra, hogy a Kúria elnöke az OBT-n belül „fúrja” a bírói függetlenséget, s az OBT jegyzőkönyvekből az is kiderül, hogy az egész bírói kart tekinti átalakítandónak. Kérdésünkre, hogy az új OBT-tagok esetleg épp Varga Zs.-hez lehetnek majd lojálisak, Fleck nem akart találgatni, de megjegyezte, a Kúriát nagy hatékonysággal alakítja át. Anomáliának nevezte, s a csapdák közé sorolta azt is, hogy a törvény nem zárja ki, hogy a Kúria elnöke egyben az OBT elnöke is legyen.

Jelzésértékű lehet az is, hogy az új OBT-tagok között hányan lesznek olyanok, akik az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartoznak, nekik ugyanis épp munkáltatójukat, az OBH-elnököt kell majd ellenőrizniük. Információnk szerint legalább öt ilyen személy van a küldöttek között: Ocskó Katalin, a Fővárosi Törvényszék általános elnökhelyettese, Bagdi Árpád a Gyulai, Tuzáné Papp Szilvia a Miskolci, Csorba Zsolt Ödön a Tatabányai és Szent-Gály Edit a Veszprémi Törvényszék elnöke. A lejáró mandátumú OBT ugyan javasolta az „összeférhetetlenség” megszüntetését, ám ez nem került be a törvénybe. A Szabad Európa számolt be arról, hogy decemberben Varga Zs. levelet írt a Magyar Bírói Egyesületnek, amelyben jelezte: szerencsésnek tartaná, ha az új OBT-tagok közé bekerülnének az OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők.

Nem mindenki elégedett

Az Európai Bizottság decemberben megfelelőnek ítélte a magyar igazságszolgáltatási reform végrehajtását, és feloldott a jogállamisági aggályok miatt zárolt 10,2 milliárd eurónyi forrást. Ám a négy elemből álló reformmal korántsem elégedett mindenki.

1. A tavaly tavasszal elfogadott, június 1-től hatályos új törvény jelentősen kiszélesítette az OBT jogköreit: az OBH és a Kúria elnökét is felügyelő tanács önálló jogi személlyé vált, saját költségvetést és egyetértési (vétó)jogot kapott az OBH és a Kúria elnöki posztjára jelölt személyek kiválasztásában. Ugyanakkor az Európai Parlament négy legnagyobb frakciójának vezetője arra figyelmeztette az EB-t decemberi közös levelében, hogy várjanak január 10-ig, az új OBT megválasztásig a reform értékelésével, mert: „Nem lehet megítélni, hogy az Országos Bírói Tanács nemcsak papíron, hanem összetételében is független lesz-e.”

2. 2023. június 1-től a közhatalmat gyakorló szervek (állami hivatalok) nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz (AB) alkotmányjogi panasszal – népszavazási ügyekben sem. Megszűnt az a lehetőség, hogy AB azon tagjai, akik ezt kérik – mandátumuk lejárta, megszakítása után – rendes bíróként, pályáztatás nélkül a Kúriára „ejtőernyőzhessenek” (Varga Zs. így került a Kúriára).

3. Elhárították az akadályokat az elől is, hogy a magyar bírák úgynevezett előzetes döntéshozatali kérelemmel forduljanak az Európai Unió Bíróságához (EUB). Ugyanakkor egy korábbi, Vasvári Csaba bíró ügyében hozott, ma is hatályos kúriai precedens miatt a bírák továbbra is tarthatnak attól, ha az EUB-hez fordulnak.

4. Decemberben igazságügyi miniszteri rendelet szabályozta a Kúria ügyelosztási rendjét, s tette azt teljesen automatikussá. Hogy Varga Zs.-t rosszul érintette a módosítás, a Kúria pikírt közleménye jelzi: „Az ügyelosztásnak a Kúrián egyébként sincs jelentősége, mivel minden kúriai bíró és kúriai tanács egyformán szakszerűen és törvényesen jár el.”