Jöttek a „törvényi változások”, nevet és vezetőséget változtatott az egykori Honvédszakszervezet

Erősen ellenezzük ezeket az elfogadhatatlan változtatásokat, hangsúlyozzuk: ez a korábban lefektetett megállapodások felrúgása – fogalmazott lapunknak a brüsszeli székhelyű, 22 ország 34 katonai szakszervezetét tömörítő ernyőszervezet, a European Organisation of Military Associations and Trade Unions (Euromil) vezetője. Emmanuel Jacob azzal kapcsolatban beszélt a Népszavának, hogy az Országgyűlés fideszes többség egy december közepén elfogadott alaptörvény-módosítással megtiltotta a hadseregnél a szakszervezetek létét.

Emmanuel Jacob – aki már a változtatások novemberi benyújtásakor aggályainak adott hangot – úgy fogalmazott, Európában precedens nélküli, hogy egy katonai szakszervezet elveszítse a státuszát, és megfosszák a professzionális szervezetben történő, kollektív érdekegyeztető jogától. Az Euromil elszánt, hogy a döntést minden lehetséges fórumon megtámadja. Levelében az Euromil-elnök hangsúlyozta: kritikája a változtatásokat keresztül vivő magyar kormányzati akaratra vonatkozik, de semmiképpen sem azokra a magyar kollégákra, akik a megváltozott feltételek között kénytelenek tovább dolgozni.

Mint a Honvédszakszervezet (HOSZ) volt honlapjáról kiderül: a „törvényi változások miatt” nevet és vezetőséget váltott az érdekképviselet, így december 31-től immáron Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) néven folytatja tovább, amely „egyéb jogszabály alapján működő érdekképviseleti szervezetként fog tovább működni”. Az új érdekképviseleti szervezet tagsága a nemrég lebonyolított tisztújításon a 2010 óta elnöklő Czövek János helyett Bazsik Istvánt választotta meg elnöknek. Hogy pontosan mit jelent az új típusú érdekképviseleti szervezet, egyelőre nem világos, annyit lehet tudni a honlapjukról, hogy a „tárca és az érdekképviselet közötti szóbeli megállapodás a részletek kidolgozását követően heteken belül aláírásra kerül.”

Ugyanakkor a HOSZ-ból HÉSZ-be történő átalakulás teljes körű jogutódlással történik, a Honvédelmi Minisztérium, illetve az érdekképviselet között szóban megkötött megállapodás értelmében „a szervezet működésének és tevékenységének érdemi változását nem vonja maga után” – tette közzé a HÉSZ némileg talányosan. Ennek fényében kérdéses, mi szükség volt az alkotmánymódosításra? A kifejezetten lojális szakszervezetnek számító HOSZ-nak, mint katonai szakszervezetnek ugyanis eleve nem volt lehetősége sztrájkra, ahogy a katonaságnál nem volt érvényben kollektív szerződés sem. A területet ismerők szerint a változás hátterében a honvédek jogállásáról szóló törvény tervbe vett módosításáról lehet szó, ahol részletesen szabályozzák, amit a fideszes többség az alaptörvény-módosítás részeként december közepén nagy vonalakban már szintén megszavazott, miszerint a honvédségi állomány munkáját, munkafeltételeit érintő változások teljes egészében a miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf kezébe kerülnek.

A változással kapcsolatban mind a tárcát, mind pedig a HÉSZ-t megkerestük, de csak későbbre ígértek választ.