Péntek délutánig az Európai Parlament (EP) 705 képviselőjéből 120 írta alá Petri Sarvamaa finn kereszténydemokrata EP-képviselő kezdeményezését, hogy a hetes cikkelyes eljárás keretében fosszák meg Magyarországot a szavazati jogától a kormányok képviselőiből álló döntéshozó EU Tanácsban. A hétfőn elindított petícióhoz döntően az EP öt frakcióját képviselő politikusok csatlakoztak: kereszténydemokraták, szocialisták, liberálisok, zöldpártiak és a szélsőbalhoz tartozók. Magyarok nincsenek az aláírók között, van viszont egy finn szélsőjobboldali és egy populista olasz képviselő. Sarvamaa az aláírásokkal ellátott levelet elküldi Roberta Metsolának, a képviselő-testület elnökének, akitől azt várja, hogy támogatni fogja az indítványt tartalmazó parlamenti határozatot.
– A levél sikere rávilágít, hogy sürgősen foglalkozni kell Orbán Viktor lépéseivel. Ezután kulcsfontosságú lenne, hogy a lehető leghamarabb felmérjük a petíció ötletének általános támogatottságát a plenáris ülésen – fejtette ki a képviselő a Népszavához eljuttatott nyilatkozatában.
Mivel a jövő héten a parlament egyébként is szavaz a magyarországi jogállamiságról szóló állásfoglalásról, Sarvamaa valószínűnek tartja, hogy javaslata valamilyen formában bekerül a határozatba. Hasonló követelést tartalmaz az alapvető jogok helyzetéről szóló jelentés, amely szintén a napokban kerül a képviselők elé. Előterjesztője, a német szociáldemokrata Katarina Barley ebben felszólítja az EU Tanácsát, tegyen lépéseket annak kinyilvánítására, hogy Magyarország folyamatosan és súlyosan megszegte-e a szerződésekbe foglalt uniós normákat.
„Megmutatjuk, hogy az EU-ban nem lehet zsarolni” – Aláírásgyűjtés indult Orbán Viktor ellenA Petri Sarvamaa által javasolt szankció lehetőségét az Orbán-kormánnyal szemben 2018-ban elkezdett hetes cikkelyes eljárás tartalmazza. A procedúra végén a tagállamok korlátozó intézkedésekkel sújthatják Magyarországot, amiért a kormány súlyosan és tartósan megsérti az Unió értékeit. Ezek egyike lehet a szavazati jog megvonása. Az EU Tanácsban zajló folyamat azonban hatodik éve egyhelyben topog, a kormányok nem jutottak tovább a félévente megtartott véleménycserénél.
Az EP régóta szorgalmazza, hogy lépjenek a sarkukra és vigyék végig a folyamatot. Az indítvány most azért került elő, mert a parlament megítélése szerint Orbán Viktor folyamatosan szembemegy a közösségi érdekekkel és értékekkel, a vétói pedig már közvetlenül fenyegetik az Európai Unió biztonsági érdekeit – utalt lapunknak Pedro Marquez portugál szocialista EP-képviselő, a baloldali frakció alelnöke a kormányfő Ukrajna támogatását ellenző lépéseire.
Ismét terítékre kerül az Orbán-kormány az EP-benPetri Sarvamaa a parlament elnökének címzett petícióban rámutat: a hetes cikkelyes eljárás második és harmadik szakaszának aktiválása az egyetlen módja annak, hogy megvédjék az Európai Unió értékeit és biztosítsák a döntéshozatali folyamatok működését.
Hetes cikkelyes eljárás
A Magyarországgal szembeni hetes cikkelyes eljárás a Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő által összeállított jelentés elfogadásával kezdődött. A határozat összefoglalta, hogy az Orbán-kormány 12 területen sérti meg az Unió értékeit. A parlamenti jóváhagyás után a tagállamok képviselőiből álló EU Tanács elé került a dosszié. A folyamatnak több állomása van: a kormányoknak elsőként azt kell megállapítaniuk, hogy Magyarországon fennáll-e az uniós értékek komoly megsértésének a kockázata. Ha erre igennel válaszolnak, akkor ajánlásokat tehetnek a kormány számára. Az eljárás második szakaszában – egyhangú döntéssel, amelyben az érintett ország nem vesz részt – azt kell kinyilvánítaniuk, hogy ezeket az értékeket tartósan és súlyosan megsértik-e. A harmadik állomás lehet a tagsággal járó jogok, például a szavazati jog megvonása, amelyről az EU Tanács tagjai minősített többséggel határoznak. Magyarországgal kapcsolatban a kormányok még odáig sem jutottak el, hogy véleményt mondjanak arról, fennáll-e a jogsértések kockázata.