Fidesz;szavazat;Európai Tanács;Európai Néppárt;Petri Sarvamaa;

„Fasiszta!” - ordította egy fideszes EP-képviselő a finn néppárti politikus arcába, aki most megvonná az Orbán-kormány szavazati jogát az Európai Tanácsban

Petri Sarvamaa szerint Magyarország túszul ejtette az Európai Unió 26 másik tagállamát.

„Fasiszta!” – üvöltötte közvetlen közelről Petri Sarvamaa finn néppárti európai parlamenti képviselő arcába egy akkori fideszes kollégája, amikor évekkel ezelőtt szemtől szembe közölte Orbán Viktorral, hogy ha így folytatja, akkor nem lesz maradása az Európai Néppártban - erről a politikus az rtl.hu-nak adott interjújában beszélt.

Azóta kiderült, hogy Petri Sarvamaanak igaza lett, a Fidesz 2021-ben ki is lépett, mielőtt kidobták volna. Az anekdotázás apropója az volt, hogy - mint lapunk is beszámolt róla - a finn politikus aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy az uniós kormányok vonják meg a szavazati jogot Magyarországtól a döntéshozó Európai Tanácsban. Petri Sarvamaa felidézte, hogy az efféle petíciókat többek között a belga liberális Guy Verhofstadt szereti néha elindítani különböző témákban, de ezek nem voltak valami sikeresek, mivel az EP-képviselők élete általában elég sűrű, sokan nem is értesülnek egy-egy akcióról időben, így az aláíró képviselők száma rendre nagyjából 25 és 50 között mozgott. Mint a Népszava pénteken elsőként megírta, a mostani aláírásgyűjtést azonban végül jóval többen, 120-an szignózták, ami azt jelenti, hogy összegyűlt a szükséges számú aláírás, innentől pedig az EP-képviselőn és a házelnökön múlik, hogy mikorra születhet döntés róla. Az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával kedden fog találkozni a témában, abban reménykedik, hogy a nyomásgyakorlás el fog érni egy pontot, ami érdemi változást indít be.

A finn néppárti képviselő felidézte, a leggyakoribb kritika a petícióval szemben az szokott lenni: „El akarod venni egy tagállam a szavazati jogát, mert nem tetszik, ahogy szavaznak? Ez nem túl demokratikus”. Ezért biztos is abban, hogy rengetegen vannak, akiknek nem tetszik az indítványa. Ezekre a bírálatokra úgy reagált:

„Szeretném hangsúlyozni, hogy nem azért indítottam a petíciót, mert nem értek egyet azzal, ahogyan Magyarország szavaz az EU Tanácsban. Azért indítottam, mert Magyarország túszul ejtette a többi 26 tagállamot azzal, hogy megvétózta többek között az Ukrajnának nyújtott segélyt, valamint a szankciókat. Közben pedig folyamatosan megszegi a jogállamisági követelményeket.”

Ehhez kapcsolódóan Petri Sarvamaa kifejtette, tény, hogy az Európai Tanácsban zárt ajtók mögött teljes a frusztráció Magyarországgal kapcsolatban, amely tavaly decemberben hágott tetőfokára. „Az egész Európai Uniót megbénítja, hogy Orbán Viktor kormánya politikai zsarolást folytat egy jogi alapon hozott uniós döntés miatt. Jelenleg pedig olyan időket élünk, hogy az EU nem engedheti meg magának, hogy meg legyen bénítva” - jelentette ki.

Szóba került, hogy az orosz propaganda lényegében teljes egészében arra épül, hogy akivel nézetkülönbségeik vannak, azokat náciknak titulálják. Ezzel kapcsolatban azt mondta: – Az ukránok nácik, az ukránokat támogatók az EU-ban is nácik. A párhuzam, amit nagy merészen fel merek állítani, a következő: ha megnézzük a Fidesz narratíváját az évek alatt, főleg a választások előtt, akkor tényleg találunk némi hasonlóságokat a nácik narratívájával.

Ezt azzal indokolta, hogy az Orbán-kormány rendre legyártja az ellenségeket, akikről azt állítja, hogy a magyarokat fenyegeti. Ez az ellenség most Brüsszelben van, ezért a masszív propagandagépezet azt akarja elérni, hogy a magyarok azt higgyék: az EU többi része az ellenség – mondta, hozzátéve, „közben viszont Magyarországon egyre kifinomultabban működik a korrupció, egyre nehezebben lehet nyomon követni, és azt is kifundálták, hogyan vonjanak meg pénzeket az ellenzéki vezetésű városoktól. Az állami struktúrák az élet minden területére betörnek: az iskolákba, az egyetemekre, a városi tanácsokba, a közélet minden szegletébe.”

Oetri Sarvamaa azt az aggodalmat nem tartja reálisnak, hogy egy ilyen petíció rossz precedenst teremthet azáltal, hogy a jövőben esetleg majd antidemokratikus indíttatásból akarják elvenni egy-egy ország kormányának szavazati jogát.

A politikus az interjú végén tért ki a Fidesz Európai Néppártból való távozásának körülményeire. Elmondása szerint sajog a szíve, mert a múltban nagyon jó munkakapcsolatai, barátságai voltak a fideszes EP-képviselőkkel, aztán a Fidesz EU-ellenességével párhuzamosan ez megváltozott. Miután a Magyarországról érkező híreket egyre aggasztóbbnak ítélte meg, 2017-ben nekiszegezte Orbán Viktornak a következőt: – Komolyan remélem, hogy megváltoztatja a jelenlegi hozzáállását. Mert ha nem teszi meg ezt, ha nem védi meg az értékeinket, egy nap már nem lesz helye ebben a politikai családban.

Szörnyű pillanat volt. Kimentem a teremből, és később egy fideszes képviselő – akinek a nevét nem fogom elárulni – közvetlen közelről ordibált az arcomba, és nevezett fasisztának

- idézte fel.

A helyzet aztán az évek során csak tovább romlott, a Fidesz elkezdte nevetségessé tenni az Európai Néppárt vezetőségét azáltal, hogy a párt tanácskozásán mondtak valamit, majd a közvélemény előtt valami teljesen mást arról, hogy milyen unfair módon kezelik ott őket.

Gondolatait Petri Sarvamaa azzal zárta, hogy lehangolja, ha szétnéz maga körül a világban, és nem akarja, hogy ugyanaz történjen, mint a harmincas években.