A nemzetközi sajtó január elején az Észak-Korea által átadott ballisztikus rakéták Ukrajna elleni bevetésétől volt hangos, és amerikai források szerint Moszkva rövidesen Irántól is vesz majd hasonlóakat. A régóta nemzetközi szankciók sújtotta két „latorállam” nem sokat kockáztat ezzel. Oknyomozók szerint azonban közvetve a világgazdság egyik legnagyobb szereplője, Kína is hozzájárul az orosz hadiipar felfuttatásához.
A Financial Times (FT) nemrég feltárta, hogy a fejlett szerszámgépek egyik osztályát képező CNC-k (programozható komputer vezérelt berendezések) Oroszországba irányuló kínai exportja tízszeresére nőtt az Ukrajna elleni teljes körű invázió két évvel ezelőtti kezdete óta. Ez gondot okoz Ukrajna szövetségeseinek, akik vissza akarták szorítani Moszkva hozzáférését a fegyvergyártásban nélkülözhetetlen, nagy pontosságú fémmegmunkáló berendezésekhez. Mint a brit gazdasági napilaporosz vámbevallások alapján megállapította, a kínai gyártók tavaly júliusban 68 millió dollár (23,5 milliárd forint) értékben szállítottak CNC-gépeket (ez a legfrissebb ellenőrizhető adat), szemben a 2022. februári 6,5 millió dollárral.
Michael Raska, a szingapúri Rajaratnam School of International Studies adjunktusa szerint ez jól mutatja, a két fél hogyan mélyíti el hadiipari partnerségét. – Peking és Moszkva politikai érdeke ugyanaz, megtörni az Egyesült Államok uralta világrendet – mondta. – S miután a nyugati szankciók elvágták Oroszországot szerszámgépimportjának hagyományosan európai uniós forrásaitól, tavaly júliusra már a kínaiak adták az orosz CNC-import 57 százalékát, szemben a háború előtti 12 százalékkal, miközben Moszkva nagy számban szerez be ilyeneket Tajvanról és Dél-Koreából is. Novemberben aztán Washington átfogó szankciókat vezetett be a CNC-k összes jelentős orosz importőrével szemben. A partnereiknek továbbra is szállító kínai cégek most azt kockáztatják, hogy Washington megfosztja őket a más piacokon való kereskedés lehetőségétől.
Peking váltig állítja, hogy nem támogatja Moszkva háborús erőfeszítéseit, ám elutasítja a nyugati szankciók alkalmazását. A szerszámgépek mellett a kínai fogyasztási cikkek és gépkocsik megugrott exportja is hozzájárul a szankciók sújtotta orosz gazdaság talpon maradásához. Hszi Csin-ping elnök októberben azt mondta a Pekingbe érkező Vlagyimir Putyinnak, hogy a két ország éves kereskedelme „történelmi csúcsot” ért el, közel 200 milliárd dollárral. Elemzők szerint ugyanakkor Kína hatalmas hasznot húz az egyre kiszolgáltatottabb oroszokkal kötött üzletekből.
A FT elemzése szerint a CNC-export fellendülésének néhány nagy nyertese szoros kapcsolatban áll a kínai hadsereggel. Közülük a Wuhan Huazhong Numerical Control 2017-ben fő vállakozója volt az úgynevezett Brain Switch Projectnek, amely a külföldi CNC-rendszerek hazaiakkal való felváltását célozta a kínai hadiiparban. A cég már 2008 és 2010 között is amerikai szankciókat kapott a nyakába egy fegyvertechnológiák és hadfelszerelések Szíriának, Iránnak és Észak-Koreának való átadását tiltó törvény alapján.
Alekszandr Gabuev, a berlini Carnegie Russia Eurasia Center igazgatója szerint a korábban elszenvedett amerikai büntetőintézkedések sok kínai vállalatot arra késztettek, hogy ne törődjenek az újabb szankciók veszélyével. Emily Kilcrease, az USA kereskedelmi képviseletének volt helyettes államtitkára arról beszélt a lapnak, hogy Washington nem szívesen alkalmaz pénzügyi szankciókat az Oroszországot segítő kínai cégek ellen, mert attól tart, az csökkentené az ilyen intézkedések hatékonyságát egy Pekinggel felmerülő jövőbeni válság esetén. „Tudják, hogy ezek a korlátozások sosem lesznek tökéletesek. Ezért inkább arra törekszenek, hogy Oroszország alacsonyabb rendű árukhoz jusson”, s egyre drágábban – mondta.
Az orosz-ukrán háború tavaly megmerevedett frontjain egyelőre egyik fél sem képes a háború menetét alapvetően befolyásoló offenzívát indítani, így Kijev és Moszkva is azon dolgozik, hogy 2024-ben fokozza katonai képességeit, újabb fegyverekhez jusson szövetségeseitől és felfuttassa saját hadiiparát. Ebben pedig orosz oldalon a kínai cégek is szerepet játszanak. A The Insider független hírportál múlt héten közölte újabb tényfeltáró cikkét, amely szerint az Ukrajnában lelőtt harci repülőkben, rakétákban és drónokban talált különleges mikrochipek szinte kivétel nélkül kínai cégek révén kerültek Oroszországba.
A portál újságírói több hónapi nyomozással tárták fel azokat az útvonalakat, amelyeken 98 ilyen mikrochip bejutott az országba. Mint írják, a kínai exportőrök ezeket valószínűleg amerikai, holland vagy svájci gyártóiktól vették kereskedelmi felhasználás ürügyén. Az érintett nyugati technológiai cégek azt mondták, mindenben betartják az Egyesült Államok és az EU Oroszországgal szembeni szankcióit, de azt nem tudják, hogy legális vásárlók mit kezdenek az áruikkal. Az orosz fegyverekből előkerült nyugati mikrochipek közül azonban a The Insider azokra koncentrált, amelyekről paramétereik és árfekvésük alapján nagy bizonyossággal megmondható, hogy katonai célra fogják őket alkalmazni.
A főleg amerikai gyártóktól származó alkatrészek jelentőségét kilenc orosz fegyver példáján mutatták be. Köztük olyanok vannak, mint a Szu-24-es bombázó, a Kalibr cirkálórakéta, a Kinzsal hiperszonikus ballisztikus rakéta, az izraeli fejlesztésű Forpost felderítő drón és egy elektronikus hadviselésben használt mobil zavaróállomás. A szerzők mindebből megállapítják: békét sürgető nyilatkozatai ellenére Peking nem állja útját az orosz katonai beszerzéseknek, de a nyugati technológiai cégek sem tettek erőfeszítéseket azért, hogy specifikus termékeik ne kerülhessenek orosz fegyvergyártókhoz.
James Hodson, a háborús szankciókkal foglalkozó Jermak-McFaul ukrán-amerikai munkacsoport tagja az Insidernek azt mondta, a bankszférában régóta bevett, az ügyfelek megismerését előíró szigorú rendszer bevezetése nélkül szinte lehetetlen a szankciók kijátszása ellen küzdeni. Hodson szerint a vállalatok és a közvetítők „robbanásszerű keresletnövekedést tapasztaltak a különböző szürkepiacokon”, s ezt örömest kielégítették, holott tudniuk kellett volna, hogy az ukrajnai háború okozta orosz kereslettel állnak szemben.
