egészségügy;háziorvosok;alapellátás;Országos Mentőszolgálat;Magyar Orvosi Kamara;Belügyminisztérium;listázás;ügyeleti rendszer;

2024-01-19 05:50:00

Összeírással, más megyébe vezényléssel fenyegetik azokat a háziorvosokat, akik nem vállalnak ügyeletet

Kilátásba helyezték, hogy listázzák azokat az érdi doktorokat, akik nem jelentkeznek ügyelni és névsorukat leadják – derült ki egy lapunk birtokába került levélből. Közben a halottvizsgálat új szabályai is feszítik az új rendszert.

Jól vizsgázott az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) irányításával újjászervezett egységes alapellátási ügyelet – erről tájékoztatta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön a kormányzati sajtóorgánumokat. Mindezt annak apropóján mondta, hogy alig két hét múlva Pest és Fejér megyében is bevezetik ezt a rendszert.

Ám ezt az idealizált képet erősen árnyalja az a lapunkhoz eljutott levél, amelyben az érdi háziorvosokat azzal fenyegeti az OMSZ helyi telepének munkatársa,

Továbbá azt is kilátásba helyezi, hogy a feladatot negligálókat összeírják és a névsorukat „leadják.” Hogy pontosan hová és mi célból küldik az ügyeletre nem jelentkező háziorvosok névsorát, arra nem tér ki a levél aláírója.

Fenyegetésekből eddig is jutott bőven, hol azzal próbálják rávenni a feladatra az ügyeletet negligálókat, hogy akár öt millió forintos pénzbírságot kaphatnak, vagy azzal, elvesztik a praxisaikat, ha sokat makacskodnak. Arra a kérdésre, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) kapott-e tájékoztatást arról, hogy valóban vezénylik-e megye határon túl, illetve listázzák-e az ügyeletet elutasító háziorvosokat, Keczéry Attila, a MOK titkára, a szervezet Háziorvosi Csoportjának vezetője azt felelte:

Így például a MOK sem tudja pontosan, hányan szerződtek vagy éppen tagadták meg a feladatot illetve listáznak vagy sem. Abból juthatnak hozzávetőleges adathoz, hogy hányan fordulnak az ügyelettel kapcsolatos jogi problémákkal az ezzel foglalkozó kamarai ügyvédhez, illetve személyesen a köztestület szakmai csoportjához kérésékkel, jelzésekkel. Ők pedig egyre többen vannak.

– közölte lapunkkal Keczéry Attila. Vannak olyan megyék, ahol nagyon sokan nem írtak alá. Adataik szerint például a rendszerhez múlt év decemberében csatlakozó Vas megyében összesen két háziorvos vállalta az ügyeletben való részvételt, Pest megyében pedig az elmúlt napokig senki sem írta alá az OMSZ által ajánlott szerződést – mondta Keczéry. Hozzátette:

Ez több megyében is így történt.

Mióta elindult az új ügyeleti rendszer megyéről megyére haladó bevezetése jogszabályok is változtak, míg korábban szerződőknek csak járáson belül kellett ügyeletet vállalniuk, a múlt év végétől viszont már a megye bármelyik ügyeleti pontjára áthelyezhetők a szerződött háziorvosok, a kamara egységesítené a mentőkkel kötött szerződéseket az ország összes megyéjében – mondta a MOK titkára.

Nemcsak a háziorvosi elutasítottság, hanem például a halottvizsgálat új szabályai is feszítik az ügyeleti rendszert.

Keczéry ugyanis elmondta: már nemcsak az orvosok, hanem egy tanfolyam elvégzése után a mentőtisztek is végezhetnek halottvizsgálatot. Ez valójában segítséget jelentene, mert ezt a feladatot eddig csak orvosok végezhették. Viszont eddig csak nagyon kevés mentőtiszt végezte el ezt a tanfolyamot, így az új szabálynak kevéssé van gyakorlati haszna. Ez azért rossz, mert ha az ügyelő háziorvosnak kell kimennie házhoz a halotthoz, addig a betegek várnak rá az ügyeleti ponton. S az adminisztráció megváltozása miatt nem is keveset. Eddig a halottvizsgálat az adminisztrációjával együtt legfeljebb félóra volt, az új szabályok miatt ez a helyszínen legalább háromnegyed óra lett, és aztán később a rendelőben az adatok feltöltésével az elektronikus halottvizsgálati rendszerbe - attól függően, hogy hányszor dobja ki a regisztrálót a felület - újabb fél egy órát is el lehet tölteni.

A halottvizsgálattal kapcsolatos nehézségeket igazolja az is, hogy Pápai György, az OMSZ orvosigazgatója január 7-én körlevélben arra utasította a halottvizsgálatra jogosult ügyeletben dolgozó munkatársait, hogy ezt a feladatot kezeljék másodlagosan a mentési teendők mellett. „A beteg sikertelen ellátása, újraélesztése után, a halál megállapítását követően mielőtt megkezdené a halottvizsgálati procedúrát, mindenképpen előzetesen egyeztessen a mentésvezetővel a terület mentési szükségleteiről.” Továbbá azt is írja, hogy munkaidőben törekedni kell az elhunyt háziorvosának bevonására a halottvizsgálatba, s csak az ügyeleti időben végezze azt az ügyeletes orvos vagy a mentőtiszt.