Társadalmi támogatottságot élvező tervek nélkül a fejlesztések könnyen elakadnak vagy a város számára káros irányt vesznek – erre figyelmezteti az Orbán-kormányt Karácsony Gergely főpolgármester abban a Népszavához eljutott levében, amely az Egyesült Arab Emírségekkel (EAE) kötendő, a Rákosrendező beépítését célzó nemzetközi szerződés társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetéhez küldött fővárosi észrevételeket tartalmazza. Ahogy arról lapunkban többször beszámoltunk: a kormány nemzetközi megállapodás keretében nyitna utat dubaji ingatlanfejlesztők előtt a XIV. és a XIII. kerület határán lévő – közigazgatásilag Zuglóhoz tartozó – 130 hektáros volt vasúti terület egy részének beépítése előtt.
Az ingatlanfejlesztés kereteit meglehetősen lazán megrajzoló kontraktusban az Orbán-kormány többek között 800 millió euró (304 milliárd forint) értékben két felüljáró megépítését, vasúti fejlesztést, az M1-es metró meghosszabbítását, a vasúti pálya lefedését, valamint kerékpáros és gyalogos utak építését vállalta. Cserébe az Egyesült Arab Emírségek csupán annyit ígér, hogy „ösztönzi az általa kijelölt jogalanyt” 5 milliárd euró összegű beruházás megvalósítására a területen.
Dubaj Budapesten: az arab érvek simán legyőzték a magyar fortélyt, rövid idő alatt milliárdokkal romlott az Orbán-kormány pozíciójaA főpolgármester nem tagadja, hogy Rákosrendező ideális területe az ingatlanfejlesztésnek és azt sem hallgatja el, hogy az egykori vasútüzem miatti kármentesítés jelentős extra költséget jelent a befektetőnek. De lehet ezt jól csinálni, és fel is sorol néhány követendő nemzetközi példát, majd felemlegeti, hogy a fővárosi önkormányzat már több tanulmányt készített a terület lehetséges jövőképéről. Majd leszögezi: „Rákosrendező elhagyott, szennyezett területének élettel való megtöltése, városszövetbe való bevonása nem csak Budapest, hanem az agglomeráció elemi érdeke is. Éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy fenntartható, a 21. század követelményeinek és a budapestiek érdekeinek megfelelő új városrész jöjjön létre”. Innen kezd élesedni a városvezetői levél.
A nemzetközi tervezetnek mindjárt az elejéről hiányolja annak részletezését, hogy „az állampolgári véleménynyilvánítás hogyan képes befolyásolni a fejlesztés tartalmát”. De arra is figyelmeztet, hogy a kontraktusból kimaradt az ingatlanfejlesztés területi lehatárolása.
A megállapodásban arra sincs semmiféle biztosíték, hogy a projekt illeszkedik majd a fővárosi tervrendszerbe, illetve elengedhetetlennek tartja a fővárosi önkormányzat bevonására vonatkozó passzusokat.
Karácsony Gergely nem tartja elfogadhatónak, hogy a projekt megvalósításához szükséges ingatlanokat közbeszerzés és pályáztatás nélkül értékesítsék az EAE által kijelölt cégnek. A főváros ragaszkodik ahhoz, hogy a területre tendert írjanak ki és a beérkezett ajánlatokat egy olyan testület bírálja el, amelyben megfelelő súllyal képviseltetik magukat az érintett önkormányzatok, valamint a főváros kijelölt szakcégei is. (Ahogy erről korábban írtunk: a kormány ennek az ellenkezőjére tett ígéretet az arab befektetőknek. Pontosabban a Népszava birtokába került dokumentum szerint 2023 elején már közzétettek egy speciális hirdetményt, amelyre két érdeklődő jelentkezett. Ezek értékelése után egy nem nyilvános, kétezres határozatban adott a kormány utasítást egy nemzetközi szerződés előkészítésére az Egyesült Arab Emírségek és Magyarország között. Ennek tervezetét bocsátotta társadalmi egyeztetésre a külügyminisztérium.)
Nagy árat szabnak a budapesti Dubajért, a főváros tízezer, magyarok számára is megfizethető lakást kér Rákosrendező beépítésének támogatásáért„Szóltak már, hogy menni kell” - Szerződésről még nincs hír, de a MÁV már költözteti a Rákosrendezőn élőket a budapesti Dubaj kedvéértA tervezet szerint a projekt kiemelt státuszt kapna, ami gyorsítópályára helyezné a beruházást. A főpolgármester viszont elvárja, hogy a kormány ne zárja ki az önkormányzatokat a területre vonatkozó településrendezési, építési előírások meghatározásából, mivel ez rontja a környező városrészekhez való illeszkedés esélyét és ellehetetleníti a helyi lakosság véleménynyilvánítását. Karácsony szerint a tervezetből nem derül ki a tervezett beruházás léptéke – a beépítés sűrűsége, az ide kerülő funkciók –, így a közlekedési igények sem határozhatóak meg. Az viszont enélkül is látszik, hogy a szükséges infrastruktúra-fejlesztések tervezetben közölt listája kiegészítésre szorul. Kimaradt belőle a földalatti jelenlegi vonalának felújítása és a teljes járműcsere, ami nélkül a vállalt hosszabbításnak semmi értelme, hiányoznak belőle a Marcheggi híd környéki új vasútállomások, a P+R parkolóházak, valamint a közműhálózatok bővítése is. A városvezető szerint a beruházás nagyságrendjéből következő áttervezések, módosítások felelősét és finanszírozását meg kell nevezni a tervezetben. Azt is fontos lenne tisztázni, hogy miképpen kerülne ide a reptéri gyorsvasút, hiszen a jelenlegi, kormány által is elfogadott vasúti stratégiában egészen más nyomvonal szerepel. A szükséges infrastruktúra-fejlesztések forrásigénye a tervezetben meghatározott 800 millió eurós összegnek a többszöröse – figyelmeztet a főpolgármester.
A kormány nem sok időt adott a tervezet véleményezésére, a határidő már le is telt. A korábbi menetrend szerint így is „csúszásban” vannak, hiszen a szerződést már tavaly aláírták volna. A fejlesztő már az idén megkezdené a beruházást.
Pontosabb kép kell a zöldítésről is
A zöldfejlesztésekre vonatkozó passzusokat is erősen pontosítandónak találja a városvezetés. A vasúti területek „felülépítésén” tervezett, nem teljes értékű park nem válthatja ki a tervezett városi közparkot. Karácsonyék emellett belefoglalnák a tervezetbe a Rákos-patak revitalizációját, valamint egy zöld sétány kialakítását a Nyugati pályaudvar és Istvántelek között. Mindezeken túl a kormány vállaljon kötelezettséget a történelmi városkép megőrzésére, készítsenek 5-10 éves bontásokban ütemtervet, belefoglalva a felek vállalását az adott időszakra. A főpolgármester azt is elvárja, hogy a fővárosi önkormányzat és szakcégei kapjanak helyet a projekt lebonyolítására létrehozandó bizottságban.