;;

Svédország;Törökország;NATO-csatlakozás;

- Már ezen a héten szavazhatnak a törökök a svéd NATO-csatlakozásról, Magyarország szégyenszemre az utolsó maradhat

Az elképzelések szerint az év első miniszteri szintű NATO-találkozója előtt, február 14-15-én Brüsszelben már fel is vonnák annak a Svédországnak a zászlaját, amely az észak-atlanti szervezet 32. tagállama lenne.

A török parlament még ezen a héten szavaz Svédország belépéséről a NATO-ba – írta a Bloomberg egy névtelenséget kérő magas rangú török kormányzati tisztviselőre hivatkozva. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország lenne az utolsó, amely ratifikálná a svéd MATO-csatlakozást, miközben több magyar illetékes azt állította, hogy a törökök előtt voksolunk erről.

Mint a Bloomberg forrása közölte, Recep Tayyip Erdogan pártja, az Igazság és Fejlődés (AKP), az ankarai törvényhozás jóváhagyását fogja kérni Svédország NATO-tagságának ratifikálásához. A szavazás azonban csak formalitás lesz. A Bloomberg emlékeztet is, hogy  török jóváhagyás esetén Magyarország lehet az utolsó akadálya a blokk északi terjeszkedésének.

Svédország belépése megerősíti a NATO-t és jelentősen javítja keleti szárnyának védelmét különösen azután, hogy Finnország tavasszal már felvételt nyert a szövetségbe. A finn NATO-integrációt szintén hónapokon át hátráltatta Törökország és Magyarország.

Recep Tayyip Erdogan elnök korábban ahhoz kötötte támogatását, hogy az Egyesült Államok hozzájárul 40 darab új F-16-os vadászgép küldéséhez, illetve a meglévő harci repülőgép-flotta korszerűsítéséhez. Bár Joe Biden elnök támogatná a kérést, az amerikai kongresszusban sokan elleneznének egy ilyen lépést, főleg azóta, hogy Törökország a Hamászt támogatja az Izrael elleni konfliktusban.

Az török parlamenti külügyi bizottsága már a múlt hónapban jelezte, támogatja a svéd NATO-csatlakozást, a kérdés ezután került a parlament elé. Svédország egyre erőteljesebben lépett fel a Törökországban terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárttal (PKK) szemben, ami Ankara egyik fő feltétele Stockholmmal szemben a NATO-csatlakozás támogatásáért.

Svédország mindemellett szigorította a terrorizmus elleni törvényeket, és feloldotta a Törökországba irányuló fegyverexport-korlátozásokat. Ha a parlament jóváhagyja a svéd csatlakozást, az még nem jelenti automatikusan a felvételt. Az elnöknek még alá kell írnia a dokumentumot, és a határozatot ki kell nyomtatni a hivatalos török közlönyben.

Diplomáciai szempontból rendkívül rossz üzenete lenne annak, ha Magyarország ratifikálná utolsóként a svédek NATO-integrációját. Az országot a védelmi szövetség megbízhatatlan tagjának tekintenék, amiről egyébként már keltek szárnyra hírek.

A Bloomberggel összhangban a Szabad Európa angol nyelvű változata  azt írta, „valódi remény van arra”, hogy az év első  miniszteri szintű NATO-találkozója előtt, február 14-15-én Brüsszelben már felvonhatják annak a Svédországnak a zászlaját, amely az észak-atlanti szervezet 32. tagállama lenne.

Eddig nem úgy tűnt, hogy az Orbán-kormány rászánja magát, és lenyomja a vele látszatvitát folytató Fidesz-frakció torkán az országgyűlési szavazást a svéd NATO-csatlakozásról, a legutóbbi Kormányinfó sajtótájékoztatón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a svédeket nem is érdekli annyira a NATO-csatlakozás, haderejük minimális pluszt jelentene a NATO összerejének növelése szempontjából. Ennek némiképp ellentmond, hogy amíg például a svéd légierőnek 71 Gripenje van, a magyar légierő 12-t állított hadrendbe a nem mellesleg svéd fejlesztésű vadászrepülőgépből.

"Nem mi leszünk az utolsók"

Lapzártáig nem kommentálta a kormányzat a Bloomberg értesülését, miszerint már a héten ratifikálhatja a török parlament Svédország, lassan a másfél éve húzódó NATO csatlakozását. Ez kérdésessé teheti a magyar kormányzat szavahihetőségét: Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször kijelentette, hogy Magyarország nem az utolsó NATO-ország lesz, amely ratifikálja Svédország csatlakozási kérelmét. Utoljára decemberben Tobias Billström svéd külügyminiszter nyilatkozta a Reutersnek, hogy tárgyalt Szijjártóval Brüsszelben és Szijjártó neki azt mondta: „Nem mi leszünk az utolsók". Márpedig ha a törökök tényleg arra készülnek, hogy a héten megszavazzák a svéd csatlakozást, úgy a magyar fél immáron csak úgy lehet utolsó előtti, ha rendkívüli ülést összetrombitál az ügyben. Mint arról ugyanis beszámoltunk: Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes nemrég nyújtotta be a tavaszi ülésszak jogalkotási programját, ám ebben sem szerepelt a svéd NATO-csatlakozás kérdése.

Mint ismert, a magyar kormányzat immáron másfél éve játszik egy meglehetősen furcsa, kívülálló számára nehezen értelmezhető játékot a svéd csatlakozással. Az Ukrajna elleni orosz támadás után nem sokkal NATO-csatlakozási kérelmet benyújtott Svédország igényét Törökországon és Magyarországon kívül már minden NATO tagállam elfogadta. Míg a törökök a svéd Korán égetésekre, illetve a Svédországban menedéket kapott, ám a törökök által terroristának tartott kurd aktivisták miatt akadályozza a svéd csatlakozást, addig a magyar kormányfő meglehetősen ködösen hangzó nyilatkozatokat adott az ügyben. Így Orbán Viktor előbb úgy fogalmazott: személy szerint ő támogatja a svéd csatlakozást, ám a "kormányfrakcióban" a fideszes képviselők között komoly vita dúl, súlyos ellenérzések vannak a frakcióban svéd csatlakozással szemben.

Hogy a kormányfő minden rezdülését lekövető fidesz-frakció miért pont ebben menne szembe Orbánnal, az rejtély. Később már Orbán nyilatkozott úgy, hogy Stockholm rendszeresen beleszól a magyar belügyekbe, és támadja hazánkat az EU-ban. Ezt követően Ulf Kristersson svéd miniszterelnök elárulta, hogy a brüsszeli EU-csúcson Orbán kétszer is megígérte neki, hogy "Magyarország nem fogja késleltetni a svéd társulást". Ezt követően Szijjártó Péter is júliusban úgy fogalmazott, hogy már csak "technikai pontosításra" van szükség, hogy ebből később arra hivatkozva visszakozzon, hogy svéd iskolákban "hamis információkat terjesztenek Magyarországról". (A 56-os magyar forradalmárokat lefasisztázó orosz tankönyvekkel szemben Szijjártó már messze nem volt ennyire finnyás.) A magyar pávatáncot novemberre elégelte meg a NATO, Jens Stoltenberg főtitkár a diplomácia virágnyelvét félretéve egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "a magyar parlamentnek haladéktalanul meg kell szavaznia a ratifikációt. Svédország teljesítette a vállalásait" - mondta Stoltenberg, mire válaszul Orbán közölte: az időpontot egyetlen tényező fogja meghatározni: ez a magyar parlament. "Amikor a magyar képviselők úgy látják, hogy eljött az ideje. Nincs nagy gusztusuk a döntéshez" – mondta Orbán, felhánytorgatva, hogy finnek a csatlakozás után egy nappal már beperelték Magyarországot egy másik ügyben.