Az Európai Bizottság (EB) illetékes tagjainak nem sikerült meggyőzniük az európai parlamenti képviselőket arról, hogy tavaly decemberben jogosan szabadítottak fel Magyarország számára 10,2 milliárd eurónyi felzárkóztatási (kohéziós) forrást. Ez egy szerdai tanácskozáson derült ki, amelyen három biztos – Didier Reynders, Johannes Hahn és Nicolas Schmit – számolt be az uniós képviselő-testület költségvetési és költségvetési ellenőrző bizottságának a magyar pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos brüsszeli döntésekről.
A biztosi kollégium tavaly decemberben oldott fel 10,2 milliárd eurót a Magyarországnak megítélt csaknem 22 milliárdos kohéziós büdzséből, miután megítélése szerint a magyar hatóságok végrehajtották a Brüsszel által elvárt igazságügyi reformot. Az EB rekordgyorsasággal, a gyanú szerint a decemberi uniós csúcstalálkozó elé időzítve hagyta jóvá a pénz felszabadítását, hogy rábírja Orbán Viktort az Ukrajna megsegítését célzó döntések támogatására. Ha ez is volt a cél, felemásra sikerült: a magyar miniszterelnök ugyan nem akadályozta meg, hogy csatlakozási tárgyalások kezdődjenek a kijevi kormánnyal, de megvétózta az ukrajnai pénzügyi segélycsomag elfogadását az állam- és kormányfők tanácskozásán.
Magyarország nem adta a beleegyezését Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásáhozA szerdai EP vitában Didier Reynders igazságügyi biztos megerősítette, hogy Magyarország maradéktalanul végrehajtotta az egyebek között az Országos Bírói Tanács jogköreinek kiszélesítését és a Kúria függetlenségének megerősítését szolgáló igazságügyi reformot. Egyben visszautasította, hogy háttéralkut kötöttek az Orbán-kormánnyal; szerinte az Európai Bizottságnak nem volt módja rá, hogy tovább halogassa a jóváhagyását. Leszögezte azt is,
hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a bírósági rendszer működését, és ha visszalépést tapasztalnak, újra megvonhatják a támogatásokat.
A hozzászóló parlamenti képviselők többsége szerint a biztosi testületnek legalább addig várnia kellett volna a kedvező döntéssel, amíg kiderül, hogy az igazságszolgáltatás valóban megfelel az elvárt jogállamisági normáknak. Sokan megemlítették, hogy az EB-nek kilenc napja lett volna a reform jóváhagyására, ehelyett 24 óra leforgása alatt szentesítette azt, engedve Orbán Viktor zsarolásának. A német zöldpárti Daniel Freund arra volt kíváncsi, hogyan lehet uniós támogatásokat folyósítani egy olyan kormánynak, amellyel szemben változatlanul fennállnak a korrupciós vádak. A politikus ezzel utalt Johannes Hahn költségvetési biztos beszámolójára, aki szerint az uniós büdzsé megkárosításának kockázatai miatt Magyarország továbbra is eljárás alatt áll. Freund és mások is megjegyezték, hogy a 10,2 milliárdos bizottsági döntés a bíróságon fogja végezni, miután az EP jogi útra tereli a vitát és az EU bírói testületétől kér véleményt annak jogszerűségéről. Ezt a fenyegetést tartalmazta a parlament által elfogadott múlt heti állásfoglalás a magyarországi helyzetről.
A Fidesz nevében felszólaló Deli Andor azt a reményét fejezte ki, hogy hamarosan beköszönt a nyár, és egy új EP fog megalakulni, amely gyökeresen különbözik majd a mostanitól.
Fellázadt az Európai Parlament, megszavazta a pert az Európai Bizottság ellen az Orbán-kormánynak utalt támogatás miatt