egészségügy;ügyelet;alapellátás;gyógyszertárak;Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége;

Ahol megszűnt az orvosi ügyelet, ott okafogyottá válhat a patikáké is

Magyarországon jelenleg 1500 településen nincs gyógyszertár, ez egyben azt is jelenti, hogy 700 ezer embernek problémát jelent a gyógyszerei kiváltása.

Az alapellátási ügyeletek koncentrációja után a patikai ügyeletekre is sor kerülhet – derült ki kedden a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) háttérbeszélgetésén.

Egy éve zajlik az új ügyeleti rendszer átalakítása országszerte, február elseje után – a főváros kivételével – már mindenütt az Országos Mentőszolgálat koordinálja ezt az ellátást. A változással a lakosság által korábban elérhető ügyeleti pontok mintegy harmada megszűnt. A patikai ügyletet általában oda szervezték meg, ahol orvosi ügyelet is működött. Vagyis könnyen megeshet, hogy az ügyeleti pontok átszervezésével okafogyottá válik az érintett településeken fönntartani ezt a szolgáltatást.

Zlinszky János, a szervezet elnöke szerint régóta megoldandó problémája a gyógyszerellátásnak az ügyeletek működtetése. Van olyan gyógyszertári vállalkozás,

amelynek évente tízmilliós veszteséget jelent csak ez a szolgáltatás, és vannak olyanok, amelyek az extra költségeket kompenzálni tudják a forgalommal, ám ez utóbbi a ritkább példa 

– mondta. Hozzátette: a szövetség egyebek mellett ezen a területen is változtatást remél a kormányzattól.

A háttérbeszélgetésen Muskáth Zsolt, a HGYSZ szakmai igazgatója a Válasz Online kérdésére elmondta: az ügyeletet adó gyógyszertárak struktúrája évtizedek óta mindig az adott helyzethez idomult. Ha valaki meg akarja szüntetni a gyógyszertári ügyeletét, akkor a hatóság megvizsgálja legalább egy évre visszamenőleg a teljes ügyeleti forgalom az összes adatát. Nemcsak összforgalmat nézik, hanem azt is, hogy ténylegesen hány esetben keresték meg a gyógyszertárat és hány volt ezekből a jogszabály alapján indokoltnak minősített, tehát aznapi orvosi ügyeleten felírt vény. A hatóság általában akkor engedélyezte az adott gyógyszertári ügyelet megszüntetését, ha egyáltalán nem vette igénybe senki a szolgáltatást. Amennyiben a legminimálisabb indokolt igénybevételt tapasztalható, akkor a korábbi gyakorlatban maradt az ügyelet is.

A mérlegelési szempontok között ott van például az is, hogy az adott településen van-e orvosi ügyelet.

Muskáth Zsolt megjegyezte: a hétvégi ügyelet a gyakorlatban nem arról szól, hogy áll a sor a patika előtt. Olykor három-négy-öt óra is eltelik mire becsönget valaki.

Az ügyeleti szolgáltatások túlbiztosítása mellett jelen van a rendszerben az ellátatlanság is. Magyarországon jelenleg

1500 településen nincs gyógyszertár, ez egyben azt is jelenti, hogy 700 ezer embernek problémát jelent a gyógyszerei kiváltása. 

Ezt orvosolhatná a HGYSZ két éve már az államigazgatás fiókjaiban lévő javaslata, amely lehetővé tenné, hogy az úgynevezett fiókgyógyszertárakban szakasszisztens is kiadhassa a gyógyszert. Probléma esetén pedig online elérhető lenne a szakgyógyszerész. Bár a Belügyminisztérium tavaly nyáron már társadalmi vitára bocsátotta az erről szóló rendelet-tervezetet, a jogszabály azóta sem jelent meg.

Zlinszky János biztatónak ítélte, hogy egy tavalyi törvénymódosítás már elhárított egy akadályt, már nemcsak a gyógyszerész, hanem a gyógyszertári szakasszisztens is, mint gyógyszerkiadó dönthet egy receptre írt készítmény helyettesíthetőségéről.