- „Soha ekkora fluktuációra nem volt példa a bíróságokon, a rendszert a működésképtelenség veszélye fenyegeti”

„Tizenhárom éve vagyok bíró, komoly ügyeket tárgyalok, és már egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam” - mondta el a 24.hu-nak egy neve elhallgatását kérő, törvényszéki bíró.

Hozzátette, könnyen lehet arra a következtetésre jutni, hogy ki akarják véreztetni a bíróságokat. Egy erkölcsileg és egzisztenciálisan is kiszolgáltatott bírói kar nem lesz képes ellátni alkotmányos funkcióját, azaz nem jelenthet hatékony féket és ellensúlyt a kormánnyal és az Országgyűléssel szemben. Egy fáradt, kiégett és megélhetési gondokkal küzdő bíró nyilvánvalóan kevéssé lesz képes tartással és erkölcsi szilárdsággal ellenállni a külső, a másik két hatalmi ág részéről érkező nyomásnak - magyarázta.

Megjegyezte, hogy egy bírósági titkár kezdő fizetése 316 ezer és 346 ezer forint között mozog, s neki kell felülvizsgálni a Schadl György-féle végrehajtók végrehajtásait, akik nem pár százezres, hanem százmilliós jövedelemmel bírnak. „Vagy nézzük azt, hogy a versenytanács százmilliárd forintos kartelldöntéseinek  jogszerűségét a bíróságok bírálhatják el, az ebben részt vevő bírók pedig feleannyit sem keresnek, mint a versenytanács tagjai. A tárgyalóteremben, ahol ítéleteket hozunk, az összes hivatalos személy, szakértő és kirendelt ügyvéd is jóval többet keres nálam és a kollégáimnál” - fejtegette.

Úgy fest, a legnagyobb baj, hogy a bírói illetményalap 2022 óta nem emelkedett. Utóbbi pedig nem csak a bírókat, de az összes bírósági dolgozóra, vagy éppen az ügyészre is negatívan hat, mivel mindenkinek ehhez viszonyítják a fizetését. Így egyre több bírósági dolgozó a garantált bérminimumot kapja, mivel az illetménytábla alapján nem érné el ezt a szintet a javadalmazásuk. 

• Egy nem szakirányú felsőfokú végzettségű, valamint középfokú végzettségű tisztviselő, írnok és technikus kezdő illetménye a bértábla szerint bruttó 215 ezer forint és 266 ezer forint közé esik. Az alsó határ 26 év szolgálat után haladja meg a garantált bérminimumot.

• A szakirányú felsőfokú végzettségű tisztviselők és technikusok kezdő illetménye bruttó 238 ezer és 397 ezer forint között alakul a bértábla szerint. Az alsó határ esetükben 8 év szolgálat után haladja csak meg a garantált bérminimumot.

• A jogi egyetemet végzett bírósági fogalmazók, valamint szakértőjelöltek kezdő illetménye a bruttó 300 ezer forinttól 419 ezer forintig terjedő sávban mozoghat. Az alsó sáv esetükben is a garantált bérminimum alatt marad.

• A szakvizsgázott bírósági titkárok és igazságügyi szakértők kezdő illetménye bruttó 476 ezer és 521 ezer forint között alakul.

• A bírói kezdő fizetés bruttó 821 ezer forint a járásbíróságoknál, 905 ezer forint a törvényszékeknél.

A Magyar Bírói Egyesület (Mabie) főtitkára kijelentette, hogy vidéki bíróságokon megszokott, hogy teljes sorok állnak fel, ha egy új gyár érkezik a városba. 

- fogalmazott Szabó Sándor. 

A Mabie mellett az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács, a Bírósági Dolgozók Szakszervezete és a Kúria elnöke is jelezte a problémát a kormánynak, egyúttal tárgyalásokat kezdeményeztek az Igazságügyi Minisztériummal.

Az igazságügyi tárca a portálnak küldött válaszából az derül ki, hogy a minisztérium az Országos Bírósági Hivatal elnökére hárítja a bírósági rendszerben tapasztalható bérproblémák miatti felelősséget.

Az Országos Bírósági Hivatal válaszlevele szerint tavaly év eleje óta folynak egyeztetések a kormányzat és a bírósági érdekképviseleti szervek között. A bíróságok költségvetését valóban az OBH elnöke állítja össze, és azt a kormány változtatás nélkül terjeszti az Országgyűlés elé, de az csak a bírói illetményalap összegét tartalmazza, a bírói és igazságügyi illetményrendszert viszont a jogállási törvények szabályozzák, melyek módosítása a kormány és a parlament hatáskörébe tartozik.