A parlamenten kívüli Polgári Kezdeményezés párt jelöltje 105 ezer támogató aláírást adott le a szükséges 100 ezer helyett, de a Központi Választási Bizottság ezek 15 százalékában talált hibát, amivel gyakorlatilag kiiktatták a versenyből a jelöltet. Nagyezsgyin tegnap több időt kért az aláírások hitelességének ellenérzésre, lapzártánkig erre választ nem kapott, de vélhetően nem fogják kivételes eljárásban részesíteni a Putyin elnökre kellemetlen árnyat vető jelöltet.
Már önmagában az, hogy egyáltalán engedték, hogy megkezdje a jelöltségéhez szükséges támogató aláírások gyűjtését, meglepetésnek számított, miután a másik háborúellenes jelöltet, az újságíró Jekatyerina Duncovát ettől e lehetőségtől is megfosztották, eltiltották az indulástól. Kezdetben ugyanis nem tartottak tőle, hiszen nem új szereplője az orosz belpolitikának, mindeddig „őfelsége ellenzéke” szerepet szánták neki. A békepárti nyilatkozatok, az átlagosnál nyugatosabb retorika ellenére Nagyezsgyin nem került börtönbe, vagy nem kényszerült emigrációra, mint az orosz ellenzék és a háború ellen szót emelő közéleti szereplők, ő időnként még népszerű televíziós műsorokban is elmondhatta – amúgy igen mérsékelt – háború és rendszerkritikus nézeteit. Szükséges kelléke volt a demokrácialátszat fenntartásában.
Putyin és a Kreml számára főképp a demokratikus választás látszatának fenntartása kiemelten fontos, erről az elnöki szóvivő Dmitrij Peszkov maga beszélt tavaly nyáron – nyilván ő nem látszatot, hanem valós demokratikus megmérettetést emlegetett. A szóvivő akkor azt mondta, bár kétségtelenül Putyin nyeri meg a választást több mint 90 százalékkal, ezért szerinte fölösleges költség annak megszervezése, az elnök viszont ragaszkodik a demokratikus választáshoz.
Noha már évtizedek óta kirakat minden oroszországi választás, az elnökválasztáson pedig rendre kizárják a ténylegesen ellenzéki jelölteket, arról nem is beszélve, hogy ők rendre vagy politikai gyilkosság áldozatai lettek vagy börtönben végezték. Nagyezsgyin azonban nem tűnt veszélyesnek, Putyinnak pedig kellett a demokratikus választás legitimációja, csakhogy „őfelsége ellenzéke” hirtelen veszélyessé vált - talán akaratán kívül.
Aláírásgyűjtési kampánya során tömegek álltak sorba, e képek a világsajtót is bejárták. Minden külföldre menekült vagy orosz börtönben senyvedő ellenzéki arra szólította fel híveit, szavazzanak Nagyezsgyinre. Ezzel önmagában még nem veszélyeztette volna Putyin újabb hat éves mandátumát, hiszen még a független Levada Center is csupán négy százalékon mérte támogatottságát január végén, de azt a rezsim is tudja, hogy a telefonos megkeresésekben nem mindenki meri vállalni véleményét, és azzal is tisztában van, hogy indulása láthatóvá teszi az orosz társadalom számára is a háborúellenes rétegek bővülését. (Arról nem is beszélve, hogy még diktatúrákban is történhetnek meglepetések, amint azt az addig teljesen ismeretlen, csupán kényszerszülte fehérorosz ellenzéki jelölt, Szvetlana Tyihanovszkaja esete is igazolta.)
A Putyin-rezsim érezhetően tart a háború ellenes hangok láthatóvá válásától. Múlt héten egy olyan tüntetést oszlattak fel és hurcolták el a jelenlévő újságírókat, amelyet eddig „kényes” volta miatt megtűrtek – a frontkatonák feleségei és anyái ugyanis gyakran követelik hozzátartozóik hazarendelését. Ezek után várható volt Nagyezsgyin elgáncsolása is az utolsó méteren.
Először pénteken közölte a Központi Választási Bizottság, hogy a támogató aláírásokat ellenőrző szúrópróbákon 15 százaléknyi érvénytelen aláírást találtak. A jelöltet behívták hétfőre egyeztetésre, ezután számolt be a közösségi médiában Nagyezsgyin, hogy a végső összesítés szerint 9209 aláírást kifogásol a bizottság. Ez viszont azt jelenti, hogy nem tudta teljesíteni a függetlenek vagy parlamenten kívüli pártok jelöltjeinek kötelező 100 ezer érvényes aláírás prezentálását, így nem indulhat. A jelölt és stábja azonnal jelezte, maguk is ellenőrzik a kifogásolt aláírásokat és remélik, hogy közülük 4500 érvényesnek bizonyul, ennyi ugyanis elég lenne ahhoz, hogy jogosulttá váljon indulni a márciusi elnökválasztáson. Amennyiben nem, jogi úton próbálnak érvényt szerezni igazuknak, a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak. A Putyin-rezsim körülményei közepette azonban ez szélmalomharc, ellenzéki jelöltnek esélye sincs arra, hogy a bíróság felülírja a politikai akaratot.
