pedofília;elnöki kegyelem;Novák Katalin;bicskei gyermekotthon;Varga Judit;

- Megjelent egy hosszú magyarázkodás a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének nevével, úgy tűnt, kamu a poszt, aztán kiderült, hogy mégsem

Egy frissen létrehozott, „A bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese voltam” című Facebook oldalon jelent meg a bő lére eresztett bejegyzés Kónya Endre aláírással. A szerző ebben a posztban részletekbe menően beszél az ügyről, ám nem bont ki minden lényeges előzményt. A Blikk időközben utolérte K. Endre feleségét, aki azt mondta, nincs közük a levélhez. Később helyesbítettek, hogy mégis.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Blikk megkereste K. Endre feleségét, aki a lapnak előbb úgy nyilatkozott, hogy "nincs közünk semmihez", majd később mégis elismerte, hogy K. Endre írta a bejegyzést.

Hallgattassék meg a másik fél is! címmel tett közzé meglehetősen hosszú Facebook-bejegyzést K. Endre, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatóhelyettese, akinek Novák Katalin Varga Judit ellenjegyzésével kegyelmet adott, ezzel végül saját bukásukat okozva. A gyermekotthon volt igazgatójának pedofilügyében bűnsegédként jogerősen elítélt K. Endre „sok évi meghurcoltatás és megaláztatás” áldozatának tartja magát, az elnöki kegyelem miatt kitört felháborodást pedig „médiahisztériának" nevezte, ezzel szemben saját magát „tisztességben megőszült, egész életében jogkövető, becsületes pedagógusnak” tartja, aki ellen „a pedofília elleni fellépés esetemben téves ürügyén sötét középkort idéző boszorkányüldözést folytatnak”, csak úgy, mint Novák Katalin ellen.

Mint ismert, K. Endrét kényszerítésért 3 év 4 hónap börtönre ítéltek, amiért megpróbálta eltussolni a főnöke, a pedofil V. János szexuális visszaéléseit. Maga a pedofilügy vonatkozásában két eljárás indult. Az első büntetőügyben V. Jánost 8 év fegyházra ítélték pedofília miatt, de indult egy másik büntetőügy is kényszerítésért és vesztegetésért az igazgató, illetve a tavaly Ferenc pápa látogatására hivatkozva elnöki kegyelemben részesített igazgatóhelyettes ellen. Ebben az igazgatót 2 év 3 hónapra, az igazgatóhelyettest pedig 3 év év 4 hónapra ítélték.

Bejegyzésében K. Endre elítélte a pedofíliát és arról írt, hogy ha tudja, hogy az ügye ilyen vihart kavar, akkor nem kéri az elnöki kegyelmet. A kegyelmi kérvényt egyébként a felesége készítette és nyújtotta be. 

Mindemellett továbbra is teljesen ártatlannak tartja magát: „Bűnösségemet nem ismertem el, a terhemre rótt cselekményeket nem követtem el, azok hiánya tekintetében közvetlen tudomással bíró két személy is azt vallotta velem kapcsolatban, hogy semmilyen befolyásoló, vesztegető magatartást nem követtem el. Ezért tévesen és jogszabályt sértően ítéltek el. Meggyőződésem, hogy az ellenem felhozott vádak koncepciósak, az eljárás tisztességtelen, az ítéletek pedig megalapozatlanok és törvénytelenek voltak” - írta.

Az ítélettel és az eljárással kapcsolatban K. Endre egyebek közt a következő kifogásokat írta: „Az ítéleti tényállást megalapozó tényeket olyan egymással és önmagában is ellentmondásban álló, több esetben közvetett tudomással bíró tanúktól származó tanúvallomásokból építette össze az ügyészség, majd a bíróság, amelyek nem álltak össze olyan zárt láncolattá, amely alapján kétséget kizáró bizonyossággal meg lehetett volna állapítani bűnösségemet. Ráadásul számos, a védelem által indítványozott mentő tanú kihallgatására nem került sor. Az egyik közvetett tudomású terhelő tanú esetében pedig nem engedték nekem és a védelemnek a kérdések feltevését, így vádló tanúval való szembesülésre vonatkozó vádlotti jogom sem érvényesült.” K. Endre azt is kifogásolta, hogy a bíróság egy - álítása szerint - pszichológiai vélemény alapján „notórius hazudozó” fiatalt szavahihetőnek minősített az ügyben, továbbá, hogy az ő és ügyvédje által kikért iratokat nem, vagy csak késve bocsátották a rendelkezésükre, így ügyvédjének szerinte nem volt ideje felkészülni és reagálni az elhangzottakra vagy a jegyzőkönyvben tévesen szereplő adatokra.

K. Endre írása alapján az igazgató körüli ügy kirobbanása után szándékában állt felmondani a gyermekotthonnál, amit két hónappal ezután meg is tett. Csakhogy ami a szándékot illeti, tapasztalható itt némi ellentmondás: két napja a Szabad Európa írta meg, hogy K. Endre már jóval korábban is akadályozhatta a pedofil igazgató elleni büntetőeljárást. Sértettek egy korábbi csoportja már 2011-ben feljelentést tett az igazgató ellen, aki a vádak szerint évek óta szexuális bűncselekményeket követett el 18 év alatti fiúk ellen a gyermekotthonban. Gál András ügyvéd - aki a 2016-ban indult eljárásban képviselt a tizenkét sértett közül nyolcat - a lapnak azt mondta, e 2011-es ügyben K. Endrét jelölték ki az árva intézeti gyerekek eseti gyámjának, vagyis végig jelen volt a gyerekek kihallgatásain, pontosan tudta, hogy az igazgatóval szemben mik a panaszok. Vagyis ekkor még nem volt kínos neki a dolog, ellenben a pedofil V. Jánost ebben az eljárásban végül felfüggesztették, s továbbra is az intézményben maradhatott, így egyáltalán nem zárható ki, hogy K. Endrének már ennek az ügynek az elsikálásában is súlyos szerepe volt. Ráadásul a sértettek szerint a volt igazgatóhelyettes 2016-ban is minden erejével akadályozta az eljárást, sokkal több gyereket próbált lebeszélni a vallomástételről, mint az a két eset, amelyek miatt jogerősen elítélték.

K. Endre bejegyzésében egy szó sem esik a 2011-es ügyről. Teljes bejegyzését itt olvashatja:

A Reuters ritka kudarcról ír, a BBC szerint a köztársasági elnök döntése váratlanul jött. Lapszemle.