Az Integritás Hatóság vizsgálni kezdte az elhíresült roma foglalkoztatási program, a Híd a munka világába pénzköltéseit – tudtuk meg. Ez az az ügy, amelyben a NAV korábban felelősségre vonás nélkül lezárta a nyomozást.
A Híd a munka világába program elméletileg a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására lett volna hivatott, és 2014-ben indult. A foglalkoztatási szövetkezet vezetője Farkas Flórián, a Lungo Drom és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, fideszes parlamenti képviselő, miniszteri, majd miniszterelnöki biztos lett. (Felsorolt pozícióiból mára csupán a Lungo Drom elnöki tisztségét sikerült megtartania). Az eredetileg 5 milliárd forintosra tervezett keretből a Híd a munka világába projekt végül csak nagyjából 1,6 milliárddal gazdálkodhatott. A folytatás nem véletlenül maradt el: a pénznek lába kelt, a kezdeményezés gyorsan kudarca fulladt. Nincs jele annak, hogy a programnak köszönhetően bárki is álláslehetőséghez jutott volna a rászoruló romák közül. Feljelentések sora született, többek között Hadházy Ákos ellenzéki képviselő és a roma politikusokból létrehozott tényfeltáró bizottság részéről.
Híd a munka világába: senki sem felelős semmiértBizonyítottság hiányában lezárták a Híd a munka világába program ügyét, Farkas Flórián ünnepelAz adóhatóság hét év után, 2022 végén bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást. Annak ellenére, hogy a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is szabálytalanságokat észlelt, ezért visszakövetelte a pénzt. Farkas Flóriánt, akinek meghatározó szerepe volt a projektben, nemhogy gyanúsítottként, még tanúként se hallgatták meg.
Az Integritás Hatóság (IH) most leporolja az aktát. Biró Ferenc, a hatóság vezetője írásban közölte az ORÖ elnöki feladatait ellátó Lakatos Oszkárral, hogy az „európai uniós támogatások végrehajtása vonatkozásában vizsgálati eljárást” indítottak a Híd a munka világába ügyében. Az IH felidézte, hogy a projekt konzorciumi partnereként az ORÖ annak idején öt ingatlant vásárolt. Ezek közül a legértékesebb az a budapesti, Gellérthegy utcai székház, amely – 2014-es áron – mintegy 260 millió forintba került. A másik négy ingatlan Gödöllőn, Pécsen, Salgótarjánban és Zalaegerszegen volt, akkori vételáruk 13,5 és 25,5 millió forint között mozgott.
A hatóság nemcsak az ingatlanok sorsáról kért tájékoztatást, hanem annak a több mint 1,6 milliárd forintnak a visszafizetéséről is, amelyre az Emmi kötelezte az ORÖ-t. Ezen túlmenően az IH kitért arra, hogy 2016-ban az ORÖ 1,3 milliárdos speciális támogatást kapott. A hatóság ennek felhasználásáról is papírokat szeretne látni.
Lakatos Oszkár lapunknak azt mondta: az történt, hogy az Emmi által követelt 1,6 milliárdból az ORÖ a minisztériummal kötött megállapodás alapján nagyjából 300 millió forintot részletekben törlesztett, míg a fennmaradó 1,3 milliárd forintos tartozás megtérítését a kormány magára vállalta. 2018 októberében keltezett dokumentum van arról, hogy az ORÖ teljesítette részletfizetési kötelezettségét – mutatta Lakatos Oszkár az ezt bizonyító minisztériumi igazolást.
Az 1,3 milliárdos „speciális támogatást” pedig nem az ORÖ-nek, hanem az Emminek utalta a kormány, e
Ezzel az összeggel az országos önkormányzat nem is találkozott. Az ORÖ szempontjából virtuális pénzről van szó, amit a költségvetés „áttett egyik zsebéből a másikba” – fogalmazott Lakatos Oszkár. Papír van erről is, amit 2017 májusában az Emmi főosztályvezetőjeként az a Sztojka Attila írt alá, aki jelenleg a Fidesz parlamenti képviselője, romaügyekért felelős kormánybiztos.
