Európai Bizottság;Európai Néppárt;EPP;Ursula von der Leyen;

- „Egy hivatalban lévő elnököt visszautasítani nehéz” - A Néppárt márciusban dönt Von der Leyen csúcsjelöltségéről

Ursula von der Leyen újraválasztási esélyei igen jók.

Hétfőn Berlinben, a CDU ülésén jelentették be, hogy von der Leyen maradna a brüsszeli testület élén. A jelölési procedúrával függ össze, miért nem Brüsszelben közölte a döntést. Von der Leyent ugyanis először saját pártjának kell jelölnie.

Az Európai Néppárt (EPP) március elején Bukarestben esedékes ülésén határoz arról, hogy von der Leyent jelöli-e csúcsjelöltjének a júniusi európai parlamenti választásra. Ez azonban csak formális döntés lesz. Von der Leyen a bejelentéssel azért várhatott eddig, mert a lehető legtovább akart semlegesként fellépni a Bizottság élén.

A német politikusnak komoly politikai hátszele is van. A három párti német kormánykoalíció is támogatja, pedig a CDU ellenzékben van Németországban. Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak szívesen látná a következő ötéves időszakban a brüsszeli testület élén.

Az az elv, hogy a "csúcsjelöltek" egyben a következő Európai Bizottság élére is jelöltek, 2014 óta van érvényben, amikor a luxemburgi Jean-Claude Juncker lett a Bizottság elnöke 2014-ben. 2019-ben azonban máris megszegték ezt az elvet: bár a néppárti listavezető Manfred Weber, a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa volt, mivel azonban még az EPP-n belül sem élvezett teljes támogatást (köztük a Fidesz részéről, amely akkor még a Néppárt tagpártja volt), így mégsem őt jelölték. Von der Leyen nevét Emmanuel Macron húzta ki a képzeletbeli kalapból, amit az akkori német kancellár, Angela Merkel is lelkesen támogatott.

Az Európai Bizottság élén von der Leyen hatékony válságmenedzserként lépett fel: először a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború idején. Sikerült megállapodnia a koronavírus-vakcinák tömeges beszerzéséről. Ugyanakkor nem mindenki volt elégedett a fellépésével: az Európai Ügyészség vizsgálja az ezzel kapcsolatos esetleges szabálytalanságokat.

Bizottsági elnökségének központi eleme a "Green Deal" nevű éghajlatvédelmi csomag, amellyel Európát 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé akarja tenni. A gazdák tiltakozásának és a konzervatívok nyomására azonban visszavett terveiből, és visszavonta a növényvédő szerek csökkentésére irányuló törvényjavaslatot.

Az Európai Néppárt egyértelműen vezeti a közvélemény-kutatásokat az EP választás közeledtével. Amennyiben valóban az EPP-é lesz a legerősebb frakció, diplomaták szerint lényegesen kisebb lesz az ellenállás, mint von der Leyen mintegy öt évvel ezelőtti megválasztásakor.

„Egy hivatalban lévő elnököt visszautasítani nehéz” – mondta egy diplomata a Reutersnek. Mivel nincs szükség egyhangúságra, így az EU-ban elszigetelt Orbán Viktor várható ellenállása nem játszik szerepet.

Változó viszony Orbánékkal

Jelentősen megváltozott a magyar kormány megítélése Ursula von der Leyenről. Röviddel 2019-es megválasztását követően a magyar kormányfő azt közölte, „jó döntés volt”, hogy őt támogatták. Bár az akkori német védelmi miniszter bizottsági elnökké jelölésének ötlete Emmanuel Macron francia elnöktől származott, a magyar kormánypárti politikusok, így Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár a visegrádi államok győzelmének nevezte, és akkor azt írta, „a V4-ek ismét bizonyították növekvő befolyásukat”. Von der Leyen azonban bizottsági elnökként határozottan lépett fel jogállami kérdésekben, így a magyar kormány hozzáállása is megváltozott. Tavaly szeptemberben Szijjártó Péter külügyminiszter már úgy fogalmazott, von der Leyennel „rosszul járt a kontinens”.

Jelentősen megváltozott a görög társadalom, az ortodoxia már nem játszik olyan fontos szerepet, mint egykor. A melegházasságot legalizáló törvényt is támogatja az emberek többsége.