- Magyarország az egyetlen EU-tagország, amelyik nem állt ki az azonnali gázai humanitárius tűzszünet mellett

Egyedül az Orbán-kormány nem csatlakozott ahhoz az uniós határozathoz, amely azonnali tűzszünetet sürget a háború és humanitárius katasztrófa sújtotta Gázai övezetben és felszólítja Izraelt arra, hogy ne indítsa el az átfogó katonai támadást a dél-gázai Rafah városa ellen – hívja fel a figyelmet a Euronews.

Mint ismert, a Gázai övezet déli részén található palesztin városban azt követően torlódott össze a civilek jelentős része, hogy az október 7-ei Hamász-terrortámadást követő megtorló háborúban Izrael az övezet északi részét gyakorlatilag lakhatatlanná tette. Mostanáig több mint egymillió ember menekült Rafahba.

A Gázai övezetet sújtó izraeli támadások következtében a Hamász felügyelete alatt álló gázai egészségügyi minisztérium szerint mostanra több mint 29 ezer ember vesztette életét, akiknek körülbelül kétharmada nő és gyerek. Az ENSZ szerint mostanra a gázaiak 85 százalékának kellett elhagynia az otthonát, minden negyedik ember éhezik.

Az Orbán-kormány azt is egymaga akadályozta meg, hogy az Európai Unió szankciókat vessen ki azokra az izraeli telepesekre, akik a megszállt Ciszjordániában követtek el szervezetten erőszakos cselekményeket a helyi palesztinokkal szemben. Történt mindez annak ellenére, hogy a portál szerint a többi EU-tagállam külügyminisztere tíz órán keresztül győzködte Szijjártó Pétert, hogy ne akadályozza tovább a konszenzust. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok már decemberben szankciókat vetett ki a szélsőséges izraeli telepesekre.

A vétó miatt az EU 26 tagállama Magyarország nélkül adott ki közös nyilatkozatot, amelyben azonnali és adott esetben fenntartható humanitárius tűzszünetet követeltek, egyben felszólították Izraelt Rafah megkímélésére. A közlemény szerint a Rafah elleni átfogó támadás „tovább rontaná az amúgy is katasztrofális humanitárius helyzetet és megakadályozná az alapvető szolgáltatások és a humanitárius segítségnyújtás sürgős biztosítását”.

A portál szerint az Orbán-kormány újabb vétója miatt fogytán van a többi tagállam türelme, többeket a történtek arra késztetnek, hogy saját hatáskörben vessen ki szankciókat a szélsőséges izraeli telepesekre. Franciaország múlt kedden vezetett be egyoldalúan szankciókat az izraeli telepesekkel szemben, megtiltva 28 személy belépését az országba. Hasonló lépést helyezett kilátásba Belgium, Írország és Spanyolország is.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az MTI szerint sajtótájékoztatóján elmondta, a tagállamok közül 26 állapodott meg abban, hogy humanitárius tűzszünetet követelnek, amely fenntartható fegyverszünethez, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátásához és a humanitárius segítségnyújtás folyamatos biztosításához vezet. Kiemelte, mindent meg kell tenni, hogy elkerülhető legyen a Rafah elleni izraeli támadás, amelynek során, mint kiemelte, lehetetlen lenne megakadályozni a civilek nagyszámú halálát. „Továbbra is nyomást kell gyakorolnunk Izraelre, hogy megértse, olyan sok ember van Rafah utcáin, hogy lehetetlen lesz elkerülni a civil áldozatokat” - fogalmazott Borrell, majd hozzátette, ha bekövetkezik, a rafahi támadás minden bizonnyal ellentétes lesz a humanitárius jog tiszteletben tartásával. Izraelnek joga van megvédeni magát, de annak a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett kell történnie - emelte ki.

Josep Borrell hangsúlyozta, hogy az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNWRA) támogatása nélkülözhetetlen, mert nincs más szervezet, amely képes lenne elvégezni a munkát a jelenlegi körülmények között. A szervezet munkájának felfüggesztése humanitárius katasztrófához vezetne nem csak a Gázai övezetben, de a menekülteket befogadó szomszédos országokban is - mondta. 

Az ENSZ becslése szerint az izraeli telepesek által elkövetett erőszak mértéke jelentősen megnőtt a gázai háború kezdete óta, átlagosan napi hét incidensről számoltak be. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a telepesek a háború előtt is rendszeresen követtek el bűncselekményeket a ciszjordániai civil lakossággal szemben, átlagosan naponta hármat.