Hiába bővítette a korrupció és a jogsértések elleni eszköztárát az EU, továbbra sem tudja garantálni a közösség pénzügyi érdekeinek teljes körű védelmét

„Repedések vannak a páncélzaton, pedig a jogállamiság hézagmentes védelmet érdemel” – figyelmeztet az Európai Számvevőszék (ESZ), amely szerdán publikált jelentésében annak járt utána, mennyire hatékonyak az EU költségvetését a korrupcióval és az uniós értékek megszegésével szemben védelmező mechanizmusok. Magyarországon kívül Bulgáriát, Görögországot, Lengyelországot, Olaszországot és Romániát vizsgálta.

Meglehetősen kritikus elemzésükben a számvevők megállapítják: bár a jogsértéseket szankcionáló brüsszeli eszköztár kibővült és eredményesen alkalmazható, továbbra is komoly hiányosságok jellemzik a rendszert. Ezek közé tartozik, hogy az EU-s intézmények gyakran csak “kipipálandó” feladatnak tekintik a közösségi támogatások folyósításának feltételéül szabott intézkedéseket, és nem ellenőrzik, hogy azok valóban hozzájárulnak-e a korrupció visszaszorításához. Példaként a magyar Integritás Hatóságot említik, amelynek a létrehozása önmagában még nem biztosítja, hogy hatásos lesz a csalások és a szabálytalanságok feltárása és szankcionálása. Ráadásul fennáll a kockázat, hogy a nemzeti hatóságok visszavonják a korábbi döntéseiket, mihelyst Brüsszelből megérkezik a pénz. Az ESZ ezért javasolja, hogy az Európai Bizottság szorosan kövesse nyomon a vele egyeztetett intézkedések végrehajtását. – A pénzeszközök felfüggesztéséről sokkal nehezebb dönteni, mint a feloldásukról – mondta ezzel kapcsolatban Annemie Turtelboom, az ESZ belga tagja, a jelentést készítő testület elnöke a dokumentum sajtóbemutatóján.

Az uniós számlákat ellenőrző intézmény kifogásolja, hogy a jelenlegi szabályok teret engednek a döntések politikai befolyásolásának. A felfüggesztett uniós támogatások felszabadítását jogi és technikai elemzéseknek kell megalapozniuk, politikai megfontolások nem játszhatnak szerepet a folyamatban.

A jogállamisági normák magyarországi megsértése, a korrupció nem csak a kohéziós források szabályszerű felhasználását veszélyezteti, hanem például a mezőgazdasági támogatásokét is, ám ezekre nem vonatkoznak a közös költségvetés védelmét szolgáló feltételek – állapítják meg a számvevők, akik ugyanakkor óvakodnak tőle, hogy a pénzügyi szankciók kiterjesztését javasolják az agráriumra.

Magyarország jelenleg 22 milliárd euró felzárkóztatási és helyreállítási forráshoz nem jut hozzá. A még zárolt kohéziós pénz (több mint 11 milliárd euró) a 2021-2027 közötti közösségi büdzséből érkezne, ahonnan egyébként is csak az időszak vége felé kezdődnek meg a kifizetések, ezért a hiánya csak később éreztetné hatását a magyar költségvetésben. Ugyanakkor előfordulhat, hogy elsőként a polgárok érzik meg annak a kedvezőtlen hatását, hogy a kormány nem teljesíti a kötelezettségeit. Ilyen például, hogy magyar diákok kimaradnak az Erasmus+ oktatási csereprogramból – figyelmeztet az ESZ jelentése.

Az európai intézmény ajánlásaiban arra is kitér, hogy az Európai Bizottság valamennyi tagállamban vizsgálja meg, hogy az Unió pénzügyi érdekei megfelelően érvényesülnek-e.