Moszkva védje meg a Dnyeszteren túli területet Chişinău növekvő gazdasági nyomásgyakorlásával szemben, tekintettel arra, hogy több mint 220 ezer orosz állampolgár él állandó jelleggel a régióban – ezt kérte az orosz szövetségi tanácshoz és a dumához intézett felhívásában a Moldovai Köztárság szakadár területének szerdán Tiraszpolban ülésező parlamentjének rendkívüli ülése. Az úgynevezett „minden szintű parlamenti képviselők kongresszusát” az oroszpárti enklávé szeparatista vezetője, Vadim Krasznoszelszki múlt heti kezdeményezésére hívták össze.
A kongresszus biztonsági aggodalmakat keltett európai és amerikai megfigyelők körében egyaránt, különösképpen azért, mert Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön mond évértékelő beszédet a szövetségi tanács előtt. 2022-ben ebben az éves beszédben jelentette be a donbászi és luhanszki szeparatisták csatlakozási kérelmének támogatását, majd a két ház gyorsan meg is szavazta a kelet-ukrán területek „egyesülését” Oroszországgal, félő volt, hogy megismétlődik a forgatókönyv. Igaz ugyan, hogy a dél-ukrajnai nagyváros, Odessza elfoglalása nélkül nincs szabad út Moldova és szakadár régiója felé az orosz szárazföldi haderőnek, így eléggé illuzórikus az újabb „egyesülés”, ám annak esetleges deklarálása is újabb háborús eszkalációs lehetőséget nyitna meg.
A tiraszpoli kongresszus hivatalos állásfoglalásában pozitívan értékelte Oroszország „béketeremtő szerepét” Transznisztriában (az 1992-es kiválás óta orosz békefenntartók állomásoznak a területen) valamint a Moldova és Transznisztria közötti tárgyalási folyamatban betöltött „garanciavállaló és közvetítő” státuszát.
Az orosz külügyminisztérium szinte azonnal reagált a Dnyeszteren túli szakadárok kérésére. A Szergej Lavrov vezette minisztérium közleményét a TASZSZ orosz hírügynökség ismertette. E szerint „a Dnyeszteren túli nép, honfitársaink érdekeinek védelme az egyik prioritásunk”, az illetékes orosz szervek gondosan megvizsgálnak minden kérést.
A hétpontos határozatban a szeparatista küldöttek az EBESZ-t, a FÁK-t, Európai Parlamentet, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát és az ENSZ-főtitkárságát is arra kérték, gyakoroljanak hatást Moldova Köztársaság vezetésére, hogy az „térjen vissza a párbeszédhez a megfelelő formátumban, és hagyja abba a transznisztriai nép jogainak és szabadságjogainak megsértését. A szorgalmazott korábbi 5+2 tárgyalási formátumban Moldova és Transznisztria mellett Oroszország, Ukrajna és az EBESZ vett részt, mellettük megfigyelőként az Európai Unió és az Egyesült Államok. Az egyeztetési folyamat nyilvánvalóan megszakadt az ukrajnai háború kirobbanásával.
A tiraszpoli szakadár kormányzat azzal vádolja a moldovai kormányt, hogy szándékosan blokkolja a tárgyalásokat és gazdasági háborút folytat Transznisztria ellen, ami humanitárius katasztrófát okozhat az elszigetelt régióban. Az utóbbi időben több tiltakozó megmozdulást is szerveztek Tiraszpolban Chişinău döntése ellen, hogy vámot vetettek ki a Moldován keresztül zajló transznisztriai cégek importtevékenységére.
A Putyin-rezsim megtalálta a maffiaállamot, amely az új európai hídfőállása lehetDaniel Voda kormányszóvivő a moldovai kormányülés után a nemzetközi sajtónak nyilatkozva „propagandarendezvénynek” nevezte a szakadár kongresszust, egy átverésnek, amely nem érdemeli meg az újságírók élő közvetítését és a nemzetközi sajtó feszült szalagcímeit. Elmondása szerint a cél a társadalom hiszterizálása volt Tiraszpol és Moszkva részéről, de a moldovai hatóságok nem érzékeltek destabilizációs veszélyt a régióban.
Mircea Geoană NATO-főtitkárhelyettes az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva az orosz hibrid háború részének nevezte a szakadár kongresszus összehívását, amelyet elsősorban az őszi moldovai elnökválasztásba való beavatkozási szándéknak tulajdonít. Még abban az esetben sem változna semmi, ha deklarálnák az Oroszországgal való egyesülést – az orosz „békefenntartók” így is – úgy is ott állomásoznak a Dnyeszter balpartján, újabb orosz csapatok odaszállításához azonban át kellene repülniük Ukrajnán. Mint mondta, a politikai, pszichológiai nyomásgyakorlás, az európai – nyugati választásokba való beavatkozás azonban az orosz hibridháború része.
A szakadár kongresszus miatti biztonsági aggodalmakat jelzi az is, hogy egy nappal korábban, kedden Christopher Smith, az amerikai külügyminisztérium kelet-európai helyettes államtitkára is Tiraszpolba látogatott és találkozott Vadim Krasznoszelskivel. A Dnyeszteren túli régió el nem ismert vezetője az amerikai tisztségviselőnek is a moldovai gazdasági nyomásra panaszkodott, mindazonáltal „megerősítette Transznisztria elkötelezettségét a béke és a biztonság fenntartásának elvei mellett”, és hangsúlyozta, hogy a tárgyalási folyamatnak folytatódnia kell, függetlenül attól, hogy a felek álláspontjai mennyire eltérőek – idézte a találkozó után kiadott közleményt a Radio Chişinău.