szervezet;Lánczi Tamás;működési szabályzat;Szuverenitásvédelmi Hivatal;

Nehezen, de kiderült néhány részlet a Szuverenitásvédelmi Hivatal működéséről

Azt még mindig nem tudni, pontosan mennyibe fog kerülni az Orbán-kormány új politikai furkósbotjának tevékenysége a magyar adófizetőknek, de gyaníthatóan jó sokba.

Elviekben már egy hónapja létezik az Orbán-kormány új politikai furkósbotja, a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek működéséről mindeddig nem sokat lehetett tudni azon kívül, hogy vezetője, Lánczi Tamás kormányzati propagandista és politológus ebbéli ténykedésére havi ötmillió forintos fizetést utalnak ki a magyar adőfizetők pénzéből.

A szervezetnek honlapja, e-mail címe és telefonszáma továbbra sincs, székhelyének pedig az Országház van megadva. A Hivatalos Értesítőben most azonban megjelent egy részletes összeállítás a hivatal szervezetéről és működéséről, ez alapján pedig úgy tűnik, lehetőségek tárháza lesz arra, hogy a hűséges kádereket közpénzes pozíciókkal jutalmazzák.

A szervezeti felépítés ugyanis igen szerteágazó. Az elnök mellett lesz:

  • két elnökhelyettes,

  • Biztonsági Iroda,

  • Sajtóiroda,

  • Elnöki Titkárság,

  • Belső ellenőr,

  • Vizsgálati Igazgatóság,

  • Elemzési Igazgatóság,

  • Közkapcsolati Igazgatóság,

  • Kutatóintézet,

  • Főtitkárság, amely alá még a következők tartoznak:

  • Költségvetési és Gazdálkodási Iroda,

  • Operatív jogi és Beszerzési Iroda,

  • Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Iroda

A bejelentés szerint Lánczi Tamás közvetlenül az Elemzési Igazgatóságot, a Vizsgálati Igazgatóságot, a Közkapcsolati Igazgatóságot, a Kutatóintézetet, a Főtitkárságot, a Biztonsági Irodát, a Sajtóirodát, az Elnöki Titkárságot és a belső ellenőrt irányítja majd. Hogy mindennek keretében pontosan hány főt foglalkoztatnak és mennyi közpénzt tapsol el rá a kormány, az a dokumentumból nem derül ki.

Azt viszont Lánczi Tamás egy korábbi nyilatkozata alapján már tudni lehet, hogy a szuverenitás fogalmát igen sajátos módon fogják megközelíteni: azt például nem fogják vizsgálni, milyen befolyást jelentenek azok a titkos szerződések, amelyeket az Orbán-kormány Oroszországgal vagy éppen Kínával kötött. Csak azért, mert titkosak ezek a megállapodások, még nem feltétlenül beszélhetünk szuverenitási kérdésről - jelentette ki Lánczi.