„Garancia a biztos kudarcra” – így fogalmazott Bárnai Árpád a Népszavának azzal a kormányrendelettel kapcsolatban, amely szerint a jövőben a gyermekvédelmi intézmény vezetőinek és helyetteseinek pszichológiai alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. Bárnai 2006 és 2011 között gyermekfelügyelőként dolgozott a bicskei gyermekotthonban, és állítja, ha ez a szabályozás életben lett volna 2011-ben, nem akadályozta volna meg a szexuális bántalmazást. „A pedofília miatt elítélt igazgató sok fontos emberrel ápolt jó kapcsolatot, és mindenkit meg tudott vezetni” – mondta.
Bárnai Árpád szerint a helyes az lenne, ha a kormány például a jövőben nagyságrendekkel több pénzt biztosítana a gyermekvédelmi rendszernek, megszünteti a szakemberhiányt, és biztosítja a folyamatos képzést. Ám ha mindez csak fenyegetés,
akkor az eleve túlterhelt dolgozók még stresszesebb környezetben dolgoznak majd, és hozzá sem mernek érni a gyerekekhez.
Bárnai Árpád szerint valóban érzékeny téma, hogy ki, hogyan és hol érinthet meg gyereket, fiatalokat, de aki érintés nélkül nő fel, az elhanyagolt, bántalmazott ember. Ezt a témát érzékenyen és professzionálisan kell kezelni – mondta –, aminek a módszere nem a fenyegetés. Kijelentette: a gyermekvédelemben eddig is kódolva volt a rendszerszintű bántalmazás, az állami rendszerben élőket nem készítik fel az intézményen kívüli életre, minden ötödik hajléktalanságban élő ember korábban megjárta a gyerekvédelmet.
Felfüggesztették az újbudai Szivárvány Óvoda igazgatójátAzonnal kirúgták a békési gyermekvédelmi központ vezetőjét az újabb pedofilügy miattA bicskei gyermekotthon egykori gyermekfelügyelője lapunknak beszélt arról is, hogy a fiatalok havi 5000 forint zsebpénzt kapnak, 3 havonta 17500 forintot költhetnek ruhára, napi étkeztetésüket pedig 1500 forintból kell megoldani. Sokszor három hét alatt elfogy az ellátmányra fordítható összeg, több olyan gyerekotthonról tud, amelyik a közeli étterem, pékség, zöldséges felajánlásából oldja meg a hó végi étkeztetést.
A szűrés a szakember szerint nemcsak a vezetőknek, hanem mindenkinek indokolt lenne, aki kapcsolatba kerül a gyerekekkel: a portásnak, a takarítónak, és a gyerekfelügyelőnek egyaránt. Meg kellene nézni, a munkavállaló mennyire van tisztában saját szerepével, hogyan használja fel a tudását, emellett az ellenőrzésnek is fontos szerepet kellene kapnia. Mindezek ellenére a mélyen alulfizetett gyerekfelügyelők többsége
képzés, szakmai támogatás nélkül dolgozik a többségében súlyosan traumatizált gyerekekkel.
Nem jogászkodás kell, hanem megújítás
„Minden ötödik gyerek szegénységben, méltatlan körülmények között él, és jelentős, bár nem ismert az elhanyagoló, bántalmazó, családi vagy intézményi környezetben nevelkedő gyermekek száma” – olvasható a Gyermekjogi Civil Koalíció gyermekvédelem és az ahhoz szorosan kapcsolódó egyéb ágazatok reformjának előkészítő csomagjában. A szervezet 12 átfogó pontban összegzi a legsúlyosabb, a gyermekeket leginkább veszélyeztető problémákat, az összegzést 40 pontos szakmai javaslattal egészítette ki. A gyermekvédelmi reformot nem jogalkotással, hanem az ellátó rendszer megújításával kellene kezdeni. A gyermekközpontú költségvetés mellett egy gyermekjogi ombudsman intézményének létrehozását is sürgeti.