oktatás;iskola;egyházak;Belügyminisztérium;alapítványi iskolák;tankerületi központok;fenntartóváltás;

2024-03-08 05:50:00

Konzervatív mintaiskola-hálózat létrehozása lehet az Orbán-kormány célja, a Belügyminisztérium azt állítja, nincs központi terv

Sorra jelentik be igényüket állami iskolák átvételére egyházak és egyetemi alapítványok. A lapunknak nyilatkozó oktatáskutató szerint ez nem lehet véletlen, a Belügyminisztérium szerint nincs központi terv.

Az állam a szerepvállalását, ahogy elkezdte csökkenteni a felsőoktatásban, úgy ezt a közoktatásban is ki akarja terjeszteni – erről épp egy éve, tavaly márciusban beszélt Molnár András, az alapítványi fenntartásúvá vált Óbudai Egyetem rektorhelyettese egy szülőknek, tanároknak tartott egyeztetésen, melynek témája az volt, hogy az egyetem át szeretné venni az államtól a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium fenntartói jogait. A fenntartóváltás megvalósult, de több hasonló esetről akkor még nem lehetett hallani. Egészen mostanáig.

Az utóbbi napokban sorban jelentették be átvételi kérelmeiket több tucat állami iskola – akár körzetes általános iskola – esetében különböző, sok esetben kormányközeli személyekkel kitömött kuratóriumok által irányított egyetemi alapítványok és egyházi fenntartók: lapunk számolt be arról, hogy a Gábor Dénes Egyetem (GDE) a Budapest XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Gimnáziumot szeretné átvenni, ami ellen heves szülői tiltakozás alakult ki, a tervek szerint ugyanis részben tandíjas lehet az iskola 2025-től. A 24.hu információi szerint a tiltakozás hatására a GDE csütörtökön végül visszalépett a Tamási Áron Iskola átvételétől, de cikkünk megjelenéséig hivatalos bejelentés még nem történt.

A Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által fenntartott Milton Friedman Egyetem a békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumot nézte ki magának, a Miskolci Egyetem a Földes Ferenc Gimnáziumot. Az Óbudai Egyetem sem elégedett meg a Szinyeivel, most a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és a Vasvári Pál Gimnázium fenntartói jogait szeretnék megszerezni. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye pedig a zuglói Jókai Mór Általános Iskola fenntartásának átvételére jelezte igényét. A köznevelésért is felelős Belügyminisztérium a Népszava érdeklődésére szerdán azt írta, tudomásuk szerint február végéig mintegy 60 átvételi kérelem érkezett a tankerületi központokhoz, a szám nem végleges.

– vélekedett Nahalka István.

Az oktatáskutató lapunknak azt mondta, voltak előjelei annak, hogy valami készül. Emlékeztetett: a kormánypárti Magyar Nemzetben február végén jelent meg egy “Jelentős változás van előkészülőben az oktatási rendszerben” című cikk, amelyben a “konzervatív oktatáshoz” való visszatérést hangsúlyozták. Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak pedig még a Műhely Folyóirat 2023/4. számában jelent meg egy “Visszavezetni az oktatást a konzervatív gyökereihez” című írása, amelyben egyebek mellett arról ír, hogy konzervatív oktatáspolitikai fordulatra van szükség, mert ennek a megközelítésnek a helyét “progresszív elvek” vették át, amelyektől “meg kell védeni a gyermekeket”.

Nahalka István szerint az állami iskolák egyetemi-alapítványi és egyházi fenntartásba adása hosszabb távon azt eredményezheti, hogy egyfajta mintaiskola-hálózatot hoznak létre, ahol kipróbálhatják egyebek mellett a “konzervatív fordulatot” és pedagógiát. Ugyanakkor, ha ezek az iskolák, vagy legalábbis egy részük fizetős “elitiskolává” válik, megkérdőjelezhető a mintajelleg, mert ha csak a tehetősebb családok gyermekeit veszik fel, ott nem lehet társadalmi mintáról beszélni. – Utóbbi esetben egy jelentős szelekciós folyamat is elindulhat, legfőképp a most még körzetes általános iskolák esetében, amelyeknek vannak kötelezettségeik, nem válogathatnak a tanulók között. Ha a fenntartóváltással megszűnik a kötelező felvételi körzet,

– fogalmazott.

Az oktatáskutató szerint mindemellett szempont lehet az is, hogy az állam minél több iskolától “megszabaduljon”, ne az állami fenntartónak kelljen vállalni a konfliktusokat, amelyek az elmúlt időszakban megszaporodtak. Ezt azonban kevéssé tartja valószínűnek, hiszen állami szerepvállalásra továbbra is szükség lesz: az utóbbi években alapítványokhoz kiszervezett egyetemek most is jelentős állami támogatással működnek, önmagukat sem képesek enélkül fenntartani, nemhogy közoktatási intézményeket. Nahalka István úgy véli, ha a kormánynak célja van a fenntartóváltással, több pénzt fog fordítani ezeknek az intézményeknek a működtetésére is – az viszont kérdés, ez jelenthet-e bármilyen fejlődést. – A fenntartóváltási folyamatnak lehetnek jól átgondolt, előremutató céljai is. Csak ezek nem ismertek – tette hozzá.

Megígérték a túlórák kifizetését is

A Népszava értesülései szerint a zuglói Jókai Mór Általános Iskola tantestülete már több ígéretet kapott az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyétől arra vonatkozóan, miért lesz jobb, ha egyházi fenntartásba kerül az intézmény. A pedagógusoknak egyebek mellett szabad tankönyvválasztást, a túlórák csökkenését, illetve azok kifizetését ígérték, valamint azt, egyszerűbbé válik a fenntartás-működtetés, mert az egyháznak – a tankerületi központtal ellentétben – nem közbeszerzés keretében kell beszereznie eszközöket.

– Nem igazán világos, hogy a megfelelő finanszírozást, a szabad tankönyvválasztást, a munkaterhek csökkentését, a túlórák kifizetését miért nem lehet az állami fenntartás keretein belül megvalósítani? Miért van szükség ehhez alapítványokra és egyházakra? – tette fel a kérdést Miklós György. A Szülői Hang Közösség képviselője szerint a közoktatás problémáinak megoldását nem az jelenti, ha alapítványi és egyházi fenntartóknak adnak át iskolákat, ahol jó eséllyel majd csak a “kiváltságos” családok gyerekei tanulhatnak. – Mi tiltakozunk ez ellen, szülőként nem lehet belenyugodni abba, hogy az állami oktatás rossz.

– fogalmazott, hozzátéve: az esetek többségében a szülők csak az utolsó pillanatokban értesültek a fenntartóváltási szándékokról, részletes tájékoztatást pedig szinte sehol nem kaptak. J. D.