Az állam a szerepvállalását, ahogy elkezdte csökkenteni a felsőoktatásban, úgy ezt a közoktatásban is ki akarja terjeszteni – erről épp egy éve, tavaly márciusban beszélt Molnár András, az alapítványi fenntartásúvá vált Óbudai Egyetem rektorhelyettese egy szülőknek, tanároknak tartott egyeztetésen, melynek témája az volt, hogy az egyetem át szeretné venni az államtól a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium fenntartói jogait. A fenntartóváltás megvalósult, de több hasonló esetről akkor még nem lehetett hallani. Egészen mostanáig.
Az utóbbi napokban sorban jelentették be átvételi kérelmeiket több tucat állami iskola – akár körzetes általános iskola – esetében különböző, sok esetben kormányközeli személyekkel kitömött kuratóriumok által irányított egyetemi alapítványok és egyházi fenntartók: lapunk számolt be arról, hogy a Gábor Dénes Egyetem (GDE) a Budapest XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Gimnáziumot szeretné átvenni, ami ellen heves szülői tiltakozás alakult ki, a tervek szerint ugyanis részben tandíjas lehet az iskola 2025-től. A 24.hu információi szerint a tiltakozás hatására a GDE csütörtökön végül visszalépett a Tamási Áron Iskola átvételétől, de cikkünk megjelenéséig hivatalos bejelentés még nem történt.
Nagy a felháborodás, a Tamási Áron Általános Iskolánál megforduló szülők 90 százaléka nem akar fenntartóváltástA Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által fenntartott Milton Friedman Egyetem a békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumot nézte ki magának, a Miskolci Egyetem a Földes Ferenc Gimnáziumot. Az Óbudai Egyetem sem elégedett meg a Szinyeivel, most a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és a Vasvári Pál Gimnázium fenntartói jogait szeretnék megszerezni. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye pedig a zuglói Jókai Mór Általános Iskola fenntartásának átvételére jelezte igényét. A köznevelésért is felelős Belügyminisztérium a Népszava érdeklődésére szerdán azt írta, tudomásuk szerint február végéig mintegy 60 átvételi kérelem érkezett a tankerületi központokhoz, a szám nem végleges.
– Elég nagy véletlen lenne, ha az egyházi és alapítványi fenntartók egymástól függetlenül, épp ugyanabban az időben döntöttek volna úgy, hogy ilyen nagy számban szeretnének iskolákat átvenni az államtól. Nyilvánvaló, hogy itt valamilyen központi kezdeményezésről van szó
– vélekedett Nahalka István.
Eddig 60 fenntartóváltási kérelem érkezett Pintér Sándor tárcájához köznevelési intézmények ügyébenAz oktatáskutató lapunknak azt mondta, voltak előjelei annak, hogy valami készül. Emlékeztetett: a kormánypárti Magyar Nemzetben február végén jelent meg egy “Jelentős változás van előkészülőben az oktatási rendszerben” című cikk, amelyben a “konzervatív oktatáshoz” való visszatérést hangsúlyozták. Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak pedig még a Műhely Folyóirat 2023/4. számában jelent meg egy “Visszavezetni az oktatást a konzervatív gyökereihez” című írása, amelyben egyebek mellett arról ír, hogy konzervatív oktatáspolitikai fordulatra van szükség, mert ennek a megközelítésnek a helyét “progresszív elvek” vették át, amelyektől “meg kell védeni a gyermekeket”.
Erősödő egyházi térnyerés
Magyarországon jelenleg mintegy 6 ezer köznevelési intézmény működik 13,6 ezer feladatellátási helyen (utóbbi szám azért magasabb, mert egy intézmények több feladatellátási helye, például tagiskolája is lehet), legnagyobb részük állami (tankerületi), önkormányzati, egyházi, magán-alapítványi fenntartásban. Az arányok az egyházi fenntartás esetében változtak leginkább 2010 óta: az egyházi óvodák aránya 5,6 százalékról több mint 10 százalékra, az általános iskoláké 9,4 százalékról több mint 17 százalékra nőtt. A legnagyobb mértékben azonban a középfokú iskoláknál ugrott meg az egyházi fenntartás aránya, a KSH adatai szerint míg 2010-ben a gimnáziumok és szakképző intézmények 8 százaléka volt egyházi kézen, a 2022/2023-as tanévben már 21 százalékuk.Nahalka István szerint az állami iskolák egyetemi-alapítványi és egyházi fenntartásba adása hosszabb távon azt eredményezheti, hogy egyfajta mintaiskola-hálózatot hoznak létre, ahol kipróbálhatják egyebek mellett a “konzervatív fordulatot” és pedagógiát. Ugyanakkor, ha ezek az iskolák, vagy legalábbis egy részük fizetős “elitiskolává” válik, megkérdőjelezhető a mintajelleg, mert ha csak a tehetősebb családok gyermekeit veszik fel, ott nem lehet társadalmi mintáról beszélni. – Utóbbi esetben egy jelentős szelekciós folyamat is elindulhat, legfőképp a most még körzetes általános iskolák esetében, amelyeknek vannak kötelezettségeik, nem válogathatnak a tanulók között. Ha a fenntartóváltással megszűnik a kötelező felvételi körzet,
sokan, különösen a hátrányos helyzetű vagy más, úgynevezett “problémás” gyerekek kiszorulhatnak ezekből az intézményekből, ami biztos, hogy nem fog javítani a közoktatás helyzetén
– fogalmazott.
Az oktatáskutató szerint mindemellett szempont lehet az is, hogy az állam minél több iskolától “megszabaduljon”, ne az állami fenntartónak kelljen vállalni a konfliktusokat, amelyek az elmúlt időszakban megszaporodtak. Ezt azonban kevéssé tartja valószínűnek, hiszen állami szerepvállalásra továbbra is szükség lesz: az utóbbi években alapítványokhoz kiszervezett egyetemek most is jelentős állami támogatással működnek, önmagukat sem képesek enélkül fenntartani, nemhogy közoktatási intézményeket. Nahalka István úgy véli, ha a kormánynak célja van a fenntartóváltással, több pénzt fog fordítani ezeknek az intézményeknek a működtetésére is – az viszont kérdés, ez jelenthet-e bármilyen fejlődést. – A fenntartóváltási folyamatnak lehetnek jól átgondolt, előremutató céljai is. Csak ezek nem ismertek – tette hozzá.
Belügyminisztérium: nincs látnivaló
A közoktatásban nincs tervbe véve az állami szerepvállalás csökkentése – közölte lapunkkal a Belügyminisztérium. Arra a kérdésünkre, ez esetben milyen más magyarázata lehet annak, hogy szinte ugyanabban az időben több tucat állami iskola átvételére jelentkeztek be nem állami fenntartók, azt válaszolták, az időbeli egybeesés nem véletlen, ugyanis a kérvények benyújtásának határideje minden év február utolsó napja.
Érdeklődtünk arról is, a kormányzat előzetesen egyeztetett-e az érintett alapítványi, egyházi fenntartókkal arról, hogy mely intézményeket vegyék át. A szaktárca tagadta, hogy történt volna ilyen, állításuk szerint a fenntartóváltást nem a kormányzat és nem a Belügyminisztérium kezdeményezi, az oktatási kormányzat pedig nem folytat előzetes egyeztetést a fenntartóváltásról.
Megígérték a túlórák kifizetését is
A Népszava értesülései szerint a zuglói Jókai Mór Általános Iskola tantestülete már több ígéretet kapott az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyétől arra vonatkozóan, miért lesz jobb, ha egyházi fenntartásba kerül az intézmény. A pedagógusoknak egyebek mellett szabad tankönyvválasztást, a túlórák csökkenését, illetve azok kifizetését ígérték, valamint azt, egyszerűbbé válik a fenntartás-működtetés, mert az egyháznak – a tankerületi központtal ellentétben – nem közbeszerzés keretében kell beszereznie eszközöket.
Biztosították őket arról is, mindenki megtarthatja az állását, csak később szeretnének az egyházzal világnézetileg azonos tantestületet, amit a nyugdíjba menő, távozó pedagógusok pótlásával fognak megvalósítani.
– Nem igazán világos, hogy a megfelelő finanszírozást, a szabad tankönyvválasztást, a munkaterhek csökkentését, a túlórák kifizetését miért nem lehet az állami fenntartás keretein belül megvalósítani? Miért van szükség ehhez alapítványokra és egyházakra? – tette fel a kérdést Miklós György. A Szülői Hang Közösség képviselője szerint a közoktatás problémáinak megoldását nem az jelenti, ha alapítványi és egyházi fenntartóknak adnak át iskolákat, ahol jó eséllyel majd csak a “kiváltságos” családok gyerekei tanulhatnak. – Mi tiltakozunk ez ellen, szülőként nem lehet belenyugodni abba, hogy az állami oktatás rossz.
Az államnak a mi befizetett adónkból kell ellátnia a kötelességeit, ehelyett inkább megszabadulna tőlük
– fogalmazott, hozzátéve: az esetek többségében a szülők csak az utolsó pillanatokban értesültek a fenntartóváltási szándékokról, részletes tájékoztatást pedig szinte sehol nem kaptak. J. D.
Zuglóban az egyház jelentkezett be egy általános iskoláértTöbb mint százmillió forintos kommunikációs kampányt indít az Orbán-kormány a pedagógusok „történelmi” fizetésemeléséről