Forrnak az indulatok és beindult az egymásra mutogatás a fővárosnak több milliárd forintos veszteséget okozó, bukott e-jegy projekt ügyében. A nemzetközi választott bíróság – amint arról tegnap elsőként beszámoltunk – kimondta, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) „túlnyomórészt, majdnem kizárólag” magának köszönheti a projekt bukását.
A német Scheidt & Bachmann céggel kötött vállalkozói szerződés felmondását ugyan jogszerűnek fogadta el a bíróság, így az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót (2,3 milliárd forintot) a cégnek vissza kell fizetnie, de ezen felül a BKK minden egyéb követelését elutasították. Igaz, a BKK-nak sem kell kártérítést fizetnie a cégnek.
Megvan az ítélet, a több mint 10 milliárd forintos veszteség nagy részét végleg elbukta a főváros a befuccsolt e-jegy-projekten„Ekkora kárt egyetlen aláírással talán még soha senki nem okozott Budapestnek” – írta a S&B céggel egykor kötött szerződés aláírását bemutató kép alá Karácsony Gergely főpolgármester Fb-posztjában. A városvezető szerint 7,5 milliárd forint veszteséget okozott az elhibázott projekt a városnak (a hivatalosan „leírt” veszteség mintegy 10 milliárd forint volt), márpedig közlése szerint „a károkozásért felelni muszáj…”
A Népszava azonban úgy tudja,
hogy újabb feljelentést nem tesz a városvezetés az ügyben, mivel még a Tarlós István idejében indult nyomozás se zárult le eddig.
Újabb belső vizsgálat se lesz, mivel az ügy korábban tárgya volt az ellenzéki városvezetés által indított korrupciós vizsgálatnak. Az akkori vizsgálóbizottság ugyan megállapított szakmai és politikai felelősséget, de újabb büntetőjogi felelősségvonásra nem tettek javaslatot. A választott bíróság előtti pert is csak 2021-ben indította el a BKK, ebben született most az említett ítélet.
„Ha 2014 decemberében Tarlós István javaslatára a Fővárosi Közgyűlés nem váltott volna le a BKK éléről, az elektronikus jegyrendszer már rég működne” – állítja Vitézy Dávid, a BKK alapítója, a S&B-vel kötött vállalkozói szerződés aláírója, aki szerint „az a szégyen, ami ezt követően Dabóczi Kálmán vezetésével a projektben történt”.
A szakember a Népszava kérdésére azzal indokolta kijelentését,
hogy „a tendernek, a beruházást finanszírozó EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) szabályainak, illetve annak, hogy a német cégnek egymagában nem volt teljes körű referenciája, a projekt bukásában semmiféle szerepet nem játszott”.
Az S&B ugyanis konzorciumban vállalta a megvalósítást, ő szállította a szerződés értékének 90 százalékát kitevő hardver részt és ebben nem is volt hiba, míg az integrációt biztosító szoftvert a hongkongi metró saját jegyrendszerét sikeresen befejező Octopus készítette volna. Csakhogy a BKK vezérigazgatói székében őt követő Dabóczi Kálmán később úgy módosította a szerződést, hogy a konzorciumban az Octopust lecserélték egy akkor frissen alakult cégre, amelynek már valóban nem volt semmi tapasztalata ilyen munkában. (Lásd keretes írásunkat.)
Egy másik szerződés módosítással pedig lehetővé tették a S&B-nek, hogy önállóan nem használható rendszerelemeket vegyen át, ráadásul ezeknek az utasforgalomban nem működő rendszereknek az „üzemeltetéséért” még díjat is kellett fizetnie a BKK-nak. Ebbe én soha nem mentem volna bele
– tette hozzá Vitézy.
„Kérdezze Dabóczit! A szerződés, amire a kivitelező hivatkozik egy angol nyelvű módosítás, amit nemhogy a városvezetés, de a Fővárosi Közgyűlés és a BKK Igazgatósága se látott évekig” – válaszolta a Népszava kérdésére Tarlós István volt főpolgármester. Ezt más forrásaink is megerősítették, ugyanakkor meglehetősen sok kérdést vet fel,
hogy miként működhetett a fővárosi önkormányzat, ha több milliárd forint értékű döntésekről nem tudott.
Dabóczi Kálmán, akit 2019-ben éppen az e-jegy projekt bukása miatt menesztett Tarlós, jelenleg a korrupció elleni Integritás Hatóság elnökhelyettese hosszan válaszolt ugyan kérdéseinkre, de végül csak annyit engedett közölni, hogy már csak pozíciója miatt „sem kíván belépni ebbe a kommunikációs háborúba”. De arra mindenesetre nem emlékezett, hogy az Octopust kirakták volna a konzorciumból. A fővárosi vizsgálóbizottságnak mindenesetre korábban elismerte, hogy ő írta alá a Tarlós által emlegetett, a német cég számára rendkívül előnyös szerződésmódosítást, amiről „azért nem tájékoztatta a BKK igazgatóságát, mivel ez nem érintette a szerződés alapkötelmeit, csupán apróbb technikai jellegű módosítás volt”. Majd egy váratlan fordulattal akkor azt mondta, hogy a „projekt körül folyamatosan nagy volt kísértés”.
Szövevényes cégháló
Az e-jegy projekt körül Vitézy menesztése után újabb és újabb, NER-hez is köthető, szövevényes hátterű cégek tűntek fel. Dabóczi 2015-ben tanácsadóként maga mellé vette a Synergon Informatikai Nyrt. Futár-projektbe belebukott vezérigazgatóját, Jutasi Zoltánt, aki azután az e-jegy projektben is szerepet kapott. Ő tárgyalt sajtóhírek szerint az S&B-vel arról, hogy az Integrator Company Team Zrt.-t (ICT) szerződtessék projektintegrációs feladatokra. Az ICT több ponton kötődött a dán székhelyű Ayudate Investments Group-hoz, amely például az elhíresült afrikai magyar kereskedőházakat üzemeltette, de feltűnt a Rogán-féle magyar letelepedésikötvény-biznisz környékén is. A dán anyacég egyik igazgatója akkortájt Terner Géza volt, akinek neve az Alstom- és Strabag-botrányokból is ismerős lehet. A szubszaharai bizniszben Ternerrel együtt mozgó Imre Gábor az ICT igazgatója is volt egy ideig. Az elektronikus jegyrendszer beléptetőkapuinak telepítésével megbízott Pro Montel Távközlésfejlesztési és Kivitelező Zrt.-ben pedig szintén összeértek a szálak: a cég vezérigazgatója Imre Gábor volt, a ma már felszámolás alatt álló társaság tulajdonosa pedig cégáttéten keresztül a Terner Géza érdekkörébe tartozó dán Ayudate.