Az Orbán-kormány az idén mintegy 96,5 milliárd forint extra adóbevételt vár a januárban hatályba lépett globális vállalati minimumadóról szóló uniós irányelv végrehajtásából. Az egyezmény szerint azon cégeknek, amelyek éves árbevétele meghaladja az évi 750 millió eurót (285 milliárd forintot) a nyereségük után nem a normál 9 százalékos, hanem az emelt szintű, 15 százalékos minimumadót kell megfizetniük, az egyezményhez csatlakozott minden országban. A 96,5 milliárd forintos becslés ahhoz képest, hogy 2024-ben 1240 milliárd forint társaságiadó bevételt vár a kormány, elég visszafogott.
Ez nem véletlen. A tárgyalások alatt az Orbán-ormány mindvégig azt tartotta szem előtt, hogy a Magyarországon működő, a globális adóval érintett cégeknek minél kevesebb extra adót kelljen fizetniük. Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly októberben, egy a hazai vállalati vezetőkkel folytatott egyeztetésen ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kormány meg akarja őrizni a magyar adórendszer versenyképességét, azaz hogy a magyar cégek továbbra is Európa egyik legalacsonyabb közterhét fizessék. A tárgyalások során a kormány végül elérte, hogy a 15 százalékos adóba minél több más terhet lehessen beszámítani. Így nem csak a 9 százalékos társasági nyereségadót, hanem a helyi iparűzési adót, a különadókat (extraprofitadókat, energiaellátók, gyógyszergyárak különadóját), de még az innovációs járulékot is.
Az Erste Bank elemzése szerint úgy tűnik, végül a négy legnagyobb magyar tőzsdei vállalat adóterhelését érdemben nem emeli az új adó. Az itteni társasági adó papíron 9 százalék, ám a számos kedvezmény miatt a tényleges átlagos terhelés a Pénzügyminisztérium számításai szerint az idén 4,8 százalék. Ez áll szemben a 15 százalékos szja-val, vagy a 27 százalékos áfá-val. Ráadásul a 4,8 százalék csak átlag. Van olyan cég, amely ténylegesen megfizeti a nemzetközi összehasonlításban nem túl magas 9 százalékot, viszont van olyan multi, amely a nyeresége után alig 2 százalékot ad be a költségvetésbe. Nekik valóban nagy ugrást jelentett volna, ha a nyereségük 15 százalékát kellett volna idén januártól leróniuk.
A globális minimumadó egyes becslések szerint akár 2000-3000 magyar céget is érinthet.
Az Erste Market elemzői szerint a négy legnagyobb hazai tőzsdei cég esetében az adóhatás minimális. A Mtelekom Nyrt. legutóbbi gyorsjelentésben jelezte, hogy mivel a részletszabályok még nem teljesen ismertek, csak becslést tud adni. Eszerint mivel Észak-Macedóniában a társasági adó 10 százalék, ezért emiatt idén valószínűleg 100 millió forintnál kisebb mértékű többlet adófizetési kötelezettség jelentkezhet a macedón leány nyeresége után. A Richter esetében néhány héttel ezelőtt volt egy olyan adószabály módosítás, amelynek köszönhetően az extraprofit-adó is beszámítható lett a globális minimumadóba. Ugyan a Richter tényleges adórátája a korábbi 5 százalék környékéről idéntől 15 százalékra emelkedik, a 10 százalékos növekedés valószínűleg csak kis többletterhet jelent a korábbi adózási struktúrához képest. Az Erste elemzői szerint mindössze 1-2 milliárd forint lehet számára a plusz adó.
Az OTP estében a legtöbb országban, ahol jelenetős érdekeltsége van a banknak, 15 százalék vagy a fölött van az adó mértéke. Itthon a helyi iparűzési adó is beszámít ebbe a tételbe, így itt is teljesül a globális minimumadó követelmény. Az egyetlen jelentősnek tűnő ország Bulgária lehet, ahol a nyereségadó 10 százalék, s az OTP-nek az eredménye is magas. Ebben az estben a hatás becslésük szerint mintegy 10 milliárd forint lehet, ami a várható eredmény mintegy 1 százaléka. (Ez a 10 milliárd forint nem feltétlenül jelent a magyar államnak bevételt, ugyanis alapesetben az adót helyben kell befizetni, vagyis az nagyobb valószínűséggel a bolgár adóbevételeket növeli majd.) Az Erste elemzői szerint a Mol Nyrt effektív adórátája tavaly 17 százalék volt, s úgy tűnik, hogy ott sincs olyan leánycég, amely az új adó hatálya alá esne. Habár a részletes szabályok még nem ismertek a globális minimumadó tekintetében, úgy tűnik, hogy nem lesz jelentős hatása a négy blue-chip eredményére az idei évben, s valószínűleg az elkövetkező években is relatíve kis hatással kell majd számolnunk – tették hozzá az Erste elemzői.
A globális minimumadót a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési szervezet (OECD) azért hívta életre, hogy mérsékelje az országok közötti káros adóversenyt, a nyereségek utaztatását adóoptimalizációs megfontolásból. Az OECD statisztikái szerint a társaságiadó-kulcsok globális átlaga 2000-2018 között 32,5 százalékról 23,9 százalékra csökkent. A káros adóverseny csökkenti globális szinten az adóbevételeket és növeli a multinacionális cégek profitját. Erre jó példa Magyarország, amely más versenyképességi előny híján az alacsony adókkal próbálja a cégeket befektetésre csábítani. Az elfogadott szabályok alapján minden olyan ország, ahol 10 százalék alatt van a társasági adó mértéke adóparadicsomnak számít.
