Kétévnyi pereskedés után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elsőfokon pert nyert a Rogán Antal által felügyelt titkosszolgálatokhoz tartozó Alkotmányvédelmi Hivatallal (AH) szemben Adrien Beauduin belga diákaktivista, a CEU volt hallgatója ügyében, akinek a telefonján kimutatták a Pegasus kémszoftver nyomait - tájékoztatott szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében a jogvédő szervezet.
A Fővárosi Törvényszék döntése szerint az AH köteles nyilatkozni arról, hogy kezel-e adatokat Beauduinről. Az ítélet azért úttörő, mert kimondja, hogy a titkosszolgálatok nem tagadhatják meg automatikusan a tájékoztatást arról, hogy valakit megfigyeltek-e. A döntés szerint a szolgálatoknak igazolniuk kell a bíróság előtt – akár titkos iratban –, hogy a konkrét érintett esetében miért fűződik több érdek a titkossághoz, mint a tájékoztatáshoz - áll a közleményben.
A TASZ szerint az eljárás egyebek közt arra is rámutat, milyen könnyen használhatók a titkosszolgálatok a polgárok megfélemlítésére. Az érintettek aránytalanul hosszú és költséges pereskedés eredményeként és csak annyit tudhatnak meg, hogy egyáltalán kezel-e róluk adatot valamely titkosszolgálat. Ahhoz pedig egy külön hosszadalmas eljárás kell, hogy kiderítsék, mik ezek az adatok, ezek az eljárások pedig rendszerint sikertelenek. A jogvédő szervezet szerint megoldást jelenthetne a problémára, ha lenne olyan hatóság, amely nemcsak hogy bárki számára ingyenesen elérhető, de hajlandó is ellenőrizni, hogy történt-e jogellenes megfigyelés, a jogellenesen gyűjtött adatokat pedig kiadná az érintettnek.
Mint felidézik, Adrien Beauduin telefonját azt követően támadták meg az izraeli Pegasus kémszoftverrel, hogy előállították az akkor még Budapesten működő CEU melletti egyik tüntetés után. A büntetőeljárást később megszüntették, a hallgatót azonban a jelek szerint nem ezért figyelhették meg, hiszen a titkos információgyűjtésnek ki kellett volna derülnie az eljárás irataiból. Beauduin csak a Pegasus-szal megtámadott telefonszámok kiszivárogtatása után tudta meg, hogy ő is célpont volt - jelezték.
Elkészült a sajtószabadságot szabályozó törvény, az Európai Bizottság jogosítványokat kapA TASZ-nak összesen hét ügyfele van a Pegasus-botrányhoz köthetően. Közös bennük, hogy mindegyikük telefonszáma célponttá vált, és többek esetében a tényleges hackelést is kimutatták. A diákaktivistán kívül a jogvédő szervezet Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Németh Dániel és Panyi Szabolcs újságíróknak, valamint Patócs Ilona ügyvédnek is nyújt jogi képviseletet az ügyben.
A szervezet ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Pegasus-ügyben folytatott jogérvényesítés tapasztalatai ezidáig lesújtóak voltak: az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának fideszes többsége ellehetetlenítette az érdemi kivizsgálást. Az Alapvető Jogok Biztosa egyáltalán nem indított vizsgálatot arra hivatkozva – a TASZ szerint alaptalanul –, hogy ez kizárólag a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hatásköre. A NAIH pedig vizsgálódásai alkalmával mindent a legnagyobb rendben talált, persze csak azért, mert csak azt vizsgálták, hogy minden megfelelt-e a nemzetbiztonsági törvény betűjének. Holott a felmerülő probléma elsődlegesen nem is ez: az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy maga a törvény alapjogsértő, mert bármilyen megfigyelést érdemi korlátok nélkül lehetővé tesz. Nehézséget okoz az is, hogy a megfigyelések jogi szabályozása sokszor nem világos, és mivel korábban elvétve indultak hasonló perek, a bíróságok a korábbi gyakorlatra sem támaszkodhattak - írták a jogvédők, hozzátéve, ez utóbbi szempontból jelent a mostani ítélet előrelépést.
Pegasus-botrány: három hónapot adtak Magyarországnak, hogy választ adjon a lehallgatási programok használatárólPert nyertek a Pegasus-ügyben Magyarországon megfigyeltek az Alkotmányvédelmi Hivatal ellen