Három nagy, a modellváltásnak nevezett alapítványi magánosítási hullámot egyelőre elkerülő neves felsőoktatási intézményben összesen durván 3000 oktató követel méltó, versenyképes egyetemi dolgozói béreket: azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását a fenntartótól – írja a G7.
A portál összesítése szerint
az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) közel másfél ezer,
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) mintegy 1000,
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Zeneakadémia) pedig több mint 250 egyetemi dolgozó
írta alá a fenti témában megfogalmazott, az állami felsőoktatási intézmények fenntartójának küldött nyílt leveleket.
Az ország legnagyobb egyetemén, az ELTE-n egy 2023-as nyomásgyakorlás után a fenntartó intézményi minimálbért vezetett be, vagyis biztosította, hogy egy adott összegnél kevesebb nem lehet az egyetemi oktatók bére. Ez a minimum a tanársegédeknek bruttó 380 ezer, az adjunktusoknak bruttó 420 ezer forint, az oktatást-kutatást támogató munkakörökben bruttó 362 ezer forint. A magasabb fokozatok esetében, a docensi és egyetemi tanári fokozatokhoz nem rendelt ilyen minimumot a fenntartó, de a docensi bruttó átlagbér a nyílt levél szerint 504 480 forint.
A docensi alapbér így mára alacsonyabb lett, mint a pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdők tanári bére a státusztörvényhez rendelt bértömegemelés után.
Ráadásul a tavalyi, közel 18 százalékos infláció is jelentősen hozzájárult mostanra az egyetemi bérminimumok értékvesztéséhez.
Azonnali ötvenszázalékos alapbéremelést követel az ELTE több mint ezer dolgozójaAz idei levélhez februárban csatlakoztak a BME dolgozói, ugyanis a Műegyetemen is súlyossá váltak a bérfeszültségek, például az egyetemi oktatók alapbérei meg sem közelítik a diplomás mérnöki átlagkeresetet. Aztán márciusban a Zeneakadémia dolgozói is csatlakoztak a kezdeményezéshez és – a megemelt – garantált alapbérek azonnali 50 százalékos emelésére vonatkozó követeléshez, illetve a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi bérminimum bevezetéséhez.
Az elmúlt években a magyar egyetemek többségét a kormány egy álmagánosítási akcióval – az állami finanszírozás megtartása mellett – speciális alapítványi fenntartásba helyezte, így most az államnál maradt öt egyetemből háromban tiltakoznak a munka- és bérviszonyok ellen a dolgozók – a két kivétel a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a különleges jogállású, a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A kormányban nincs oktatási minisztérium, a közoktatás a Belügyminisztériumhoz, a felsőoktatás pedig a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik, tehát a fenti követelések címzettje Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár.
Az ELTE-hez hasonlóan a BME csaknem 800 dolgozója is bérrendezést követelA rektorhelyettes szerint felkészült szakemberek sora hagyja ott a Zeneakadémiát a kancellár vezetési stílusa miatt