Egyre nagyobb nyomás alá kerülnek a demokráciák - az illiberalizmus mind több országban terjed el, a demokratikus szabadságjogok pedig háttérbe szorulnak, így összegez a Bertelsmann Alapítvány jelentése. A kutatás szerint ez nemcsak a társadalmi kohézió, hanem a globális gazdasági fejlődés szempontjából is riasztó jel.
A Bertelsmann Alapítvány szakértői kétévente állítják össze az úgynevezett Transzformációs Indexet (BTI), amellyel 137 ország demokráciáját, kormányzását, társadalmi kohézióját és a gazdasági feltételek alakulását értékelik. A legutóbbi jelentésben a 2021 januárjától 2023 januárjáig terjedő időszak változásait vizsgálták. Megállapították, hogy a kutatásba bevont államok közül 25-ben kevésbé voltak szabadok és tisztességesek a választások, 32 országban korlátozták a gyülekezési és egyesülési szabadságot, 39-ben pedig visszafejlődés volt tapasztalható a véleménynyilvánítást és a sajtószabadságot illetően. Az elemzett országok közül jelenleg 63 nevezhető demokráciának. Ezzel szemben az országok többsége - 74 – autokráciának tekinthető.
A tanulmányból egyértelműen kiderül, teljesen hamis az az állítás, miszerint az autokráciák segítik a gazdasági fejlődést. Mint a Bertelsmann szakértőinek elemzése fogalmaz: "Az autoriter vezetők azt a narratívát közvetítik, hogy államukban a demokráciákkal ellentétben hatékonyabban kormányoznak, mert a politikai megoldások megvalósításakor nincs szükség hosszadalmas egyeztetési folyamatokra és ellenállásra”. A BTI azonban egyértelműen kimutatta, hogy ennek éppen az ellenkezője a helyzet.
DEMOKRÁCIADEFICIT A demokratikus hiányosságok, például a hatalom ellenőrzésének, a sajtószabadságnak vagy a civil társadalom részvételének gyengülése negatív gazdasági hatásokhoz vezet. Ennek egyrészt ideológiai okai vannak, hiszen egyre több országban vannak hatalmon a demokratikus és piacgazdasági reformok ellenzői. A vizsgált országok mintegy 40 százalékában szándékosan torzítják vagy zavarják a szabadversenyt. Másrészt a demokrácia és a jogállamiság gyengülése hozzájárul ahhoz, hogy a rossz kormányzást nem lehet korrigálni, ezért terjed a korrupció és a rossz gazdálkodás.
Már Bulgária is előz, az egyre szegényedő magyaroknál kevesebbet senki nem költ az Európai UnióbanA gazdasági hanyatlás hatalomtechnikai okokra is visszavezethető. "A hatalom koncentrációja az autokráciákban olyan vezetők kezébe kerül, akiket egy lojális, kritikátlan környezet vesz körül” – állapítja meg a jelentés. Ez csökkenti az alternatív megoldások mérlegelésével történő kormányzás képességét, miközben egyre jobban kiépül a klientúra és a protekcionizmus.
A tanulmány szerint a demokrácia és a tisztességes verseny hiánya szinte minden elemzett országban összefügg egymással. A korlátozott társadalmi szabadság a gazdasági méltányosság, a tulajdonjogokba való beavatkozás az esélyegyenlőség hiányához vezet. A gazdaságot élénkítő új kreatív ötletek helyett a klientúra győzedelmeskedik, ami megnehezíti az új vállalatok piacra kerülését. Az ország vagyona egy szűk körhöz kerül, egyre több vállalatot kebeleznek be, a fejlesztés azonban elmarad, így a megszerzett cégek versenyképessége is megkérdőjeleződik.
A tanulmányban felsorolt, a súlyos gazdasági nehézségek által leginkább érintett 55 ország között - köztük Libanon, Niger, Nepál és Sierra Leone – mindössze öt demokrácia található. Ezzel szemben egyetlen autokratikusan irányított állam van, amely tökéletes piacgazdaságként működik: Szingapúr.
DEMOKRATIKUS VISSZAFEJLŐDÉS A jelentés ezzel kapcsolatban külön megemlíti Magyarországot is. A dokumentum leszögezi: Európában is egyre nagyobb veszély fenyegeti a demokráciákat. Míg a balti államok, valamint Szlovénia és Lengyelország az utóbbi időben mind a demokrácia, mind a gazdasági keretfeltételek tekintetében tovább fejlődtek pozitív irányba, addig Magyarországon és Szerbiában még bizonytalanabbá vált a helyzet. Mindkét ország a gazdasági téren korlátozott szabadsággal rendelkező csoportba tartozik. Tíz évvel ezelőtt Magyarországot még a konszolidálódó demokrácia kategóriájába sorolták, javuló gazdasági feltételekkel. Orbán Viktor miniszterelnök illiberális kormányzati stílusa azonban megfordította ezt a tendenciát – hangzik a jelentés. Ennek következményei a jogállami rendszer visszalépései. Magyarország nem tudja kihasználni gazdasági potenciálját sem.
Szép ez az Orbán-Vučić barátság, kár, hogy az EU-n belüli teljes elszigetelődés és a V4 szétesése az okaUkrajnában, Romániában, Bulgáriában, Albániában és Montenegróban is vannak még demokratikus deficitek és a gazdasági keretfeltételekben tapasztalható hiányosságok. A BTI szerint Bosznia-Hercegovina, amely a közelmúltban jogállami reformokat vezetett be, hogy megindulhassanak az országgal a csatlakozási tárgyalások, még mindig a nagy demokratikus deficittel rendelkező országok közé tartozik. A gazdasági szabadság itt is korlátozott. Ezzel szemben az EU-tagjelölt Moldova pozitív irányba fejlődött.
ROSSZ KORMÁNYZÁS A tanulmányból az is kiderül, hogy az autokráciákat rendkívül rosszul irányítják, hatékonyságól szó sincs. A Bertelsmann Alapítvány szakértői szerint még soha ennyi országot nem kormányoztak olyan rosszul, mint manapság. A nagyon jó vagy legalábbis jó kormányzással rendelkező országok csoportja 2018-ig a 137 vizsgált ország egyharmadát tette ki. A legutóbbi elemzésben ez a csoport negyedére zsugorodott. A BTI szerint a rossz kormányzás többek között azt jelenti, hogy a kormányok nem hajlandók vagy nem képesek hosszú távon fenntartható és társadalmilag befogadó gazdaságpolitikát folytatni, megoldani a felmerülő problémákat vagy előmozdítani a társadalmi kohéziót.
Tapintani lehetett a feszültséget, Orbán és Tusk össze is veszett Putyin miatt a V4-csúcsonKÖVETKEZMÉNYEK Az autoriter államok hatalomkoncentrációja miatt nőhet a társadalmi elégedetlenség, a szegénység. Tízből egy autokrácia sem éri el a társadalmi-gazdasági fejlődés olyan szintjét, amely viszonylag magas fokú társadalmi befogadást biztosít. Szudánban, Maliban, Beninben és Dél-Afrikában, valamint Burmában (Mianmar), Afganisztánban és Pápua Új-Guineában mindössze két év alatt jelentős demokratikus visszaesés következett be.
Törökországhoz és Fehéroroszországhoz hasonlóan Oroszország is azon országok közé tartozik, ahol az autokrácia az elmúlt években különösen meggyökeresedett. Ez együtt jár az olyan ellenőrző szervek, mint az igazságszolgáltatás, a parlament és a független média folyamatos aláásásával.
Sereghajtók vagyunk Európában
A Bertelsmann BTI indexe meglehetősen rossz értékelést ad Magyarországnak: a legrosszabb értékeket kaptuk az Európai Unió államai közül. Még Bulgária is megelőzött bennünket. A politikai átalakulás tekintetében a maximális 10-ből 6,3-ra értékelte a BTI Magyarországot, ami defektív demokráciát jelent. A gazdasági átalakulást illetően 6,82-re értékelték az országot, ami „korlátozott” gazdasági szabadsággal é fel. A leginkább lesújtó értékelést a kormányzati index tekintetében kapta Magyarország, amelyet mindössze 3,79-re értékeltek a 10-ből.
A térség államai közül ezek – Szerbia kivételével – kirívóan alacsony értékeknek számítanak. Tekintsük át néhány állam osztályzatait az említett kritériumok szerint. Szlovákia: 8,60, 8,64, 6,27. Csehország: 9,20, 9,21, 6,87. Lengyelország (ne feledjük, a vizsgálat idejének nagy részében a populista Jog és Igazságosság volt hatalmon, de így is sokkal jobban teljesített az ország): 7,40, 8,14, 5,12. Szlovénia: 8,95, 9,21, 6,41. Horvátország: 8,55, 8,57, 6,17. Szerbia 6,05, 6,64, 4,43. Románia: 7,65, 7,57, 5,19. Bulgária: 7,20, 7,64, 5,65.
Azt mondták, hogy nem fog, Robert Fico mégis öles léptekkel halad az orbáni útonÚj részletes értékelés egyelőre nem született Magyarország helyzetéről, de az előző, két évvel ezelőtti dokumentum megállapításai ma is ugyanúgy érvényesek. A jelentés megállapította, Orbán Viktor miniszterelnök hatalomra kerülése óta illiberális rendszert épített ki. A politikai játéktér erősen torzult. Magyarország intézményi és politikai keretei elsöprő rendszerszintű előnyt biztosítanak a Fidesznek.
A Fidesz arra épít, hogy csak azok tartoznak a néphez, akik úgy gondolkodnak, mint ők, akik nem, azok az ellenség kategóriájába tartoznak. Az elmúlt években a baloldali-liberális eliteket, a külföldi befektetőket, az Európai Uniót, a migránsokat és menedékkérőket, a civil szervezeteket, a szabad média képviselőit, Soros Györgyöt, újabban pedig az LMBTQ+ közösséget szisztematikusan "közellenségként" instrumentalizálták a hazai politikai diskurzusban.
A demokrácia hiánya csökkenti a rugalmasságot
A Bertelsmann szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy a jó kormányzás autoriter vezetés mellett is lehetséges. A nem demokratikusan kormányzott országok többsége azonban kevésbé hatékony, és kevesebb lehetőségük van a politika alakítására. "Összességében az elemzett országok egyharmada nem hajlandó vagy nem képes átfogó és inkluzív módon megtervezni és végrehajtani a társadalmi fejlesztéseket, valamint rugalmasan és alkalmazkodó módon alakítani azokat" – írja a jelentés.
A korrupció, az állam foglyul ejtésének hatása minden területen megfigyelhető – írja a jelentés. Orbán Viktor hatalmon töltött ideje alatt a korrupció hierarchikus struktúrája alakult ki. A rezsimet gyakran a Fideszhez szorosan kötődő néhány oligarcha köré csoportosuló hálózatokra építik. A hatalom megtartása érdekében a rezsimnek manipulálnia kellett a szabályozásokat és aláásnia a felügyeletet különböző ágazatokban, beleértve a médiát, az igazságszolgáltatást és a választási szektort.
A legtöbb politikai szereplő, mint a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság és a felügyeleti intézmények, mint az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és az ombudsman, politikailag a Fideszhez igazodnak, és - kevés kivételtől eltekintve - nem működnek fékként és ellensúlyként. Nagyrészt a nemzetközi intézmények azok, amelyek még mindig korlátozzák Orbánt.
Az EU 7. cikkely szerinti eljárása és az uniós források visszatartása egzisztenciális veszélyt jelent a Fidesz-hálózatok uralmára. E pénzek nélkül a korrupciós rendszer létében veszélyeztetett.
