Öt év alatt duplájára nőtt a kapcsolati erőszakkal összefüggő bűncselekmények száma Magyarországon – írja az Átlátszó, miután választ kapott az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) az erről szóló közérdekű adatigénylésére.
Bár a sértettek száma a szexuális bűncselekmények esetében is nőtt 2019-hez képest, a tavalyi évben minimális csökkenés látható 2022 adataihoz viszonyítva.
A kapcsolati és a szexuális erőszak, valamint a szexuális kényszerítés sértettjeinek túlnyomó többsége nő volt, míg az elkövetőknél a férfiak jelentek meg nagyobb arányban a statisztikában.
Kapcsolati erőszakkal összefüggésben 2023-ban 783 sértettet és 640 elkövetőt tartott nyilván a rendőrség, szexuális erőszaknál ugyanez az arány 369 és 362 volt. Tavaly a rendőrség 73 szexuális kényszerítéssel összefüggő sértettet regisztrált nyilvántartásában, az elkövetők száma 60 volt. Az elkövetők és a sértettek száma közötti eltérést az magyarázhatja, hogy egyes elkövetők egy éven belül több személy ellen is elkövették a bűncselekményt, így például a házastársuk és a gyermekük sérelmére is.
A elmúlt öt évben kapcsolati erőszak bűncselekmény sértettjeként 3354 főt regisztrált a rendőrség.
Az áldozatok döntő többségénél a nyilvántartás szerint volt vagy jelenlegi partner követte el a bűncselekményt. Csak a tavalyi évben a kapcsolati erőszak sértettjeinek 60,9 százaléka házastársi, élettársi kapcsolatban volt a bűncselekmény elkövetésekor vagy korábban az elkövetővel. Szexuális erőszaknál ugyanez az arány 6,2 százalék, szexuális kényszerítésnél pedig 0 – azaz nem volt olyan eset, amikor a volt vagy jelenlegi partner követte el a bűncselekményt.
Ha az elmúlt öt év adatait nézzük, akkor is hasonló számokat kapunk: kapcsolati erőszaknál az arány 54,4 százalék, szexuális erőszaknál 5,1, szexuális kényszerítésnél pedig a sértettek 2,6 százaléka volt partneri kapcsolatban az elkövetővel. A volt vagy jelenlegi házastárs, illetve élettárs által elkövetett kapcsolati erőszak bűncselekmények száma 5 év alatt 13 százalékkal nőtt.
„Életet menteni két egyszerű mondattal is lehet” – Bárki belesodródhat bántalmazó kapcsolatba, kilépni pedig évekbe telhetA tavalyi évben 7654, hozzátartozó sérelmére elkövetett bűncselekményt regisztrált a rendőrség nyilvántartásában. Minden hetedik ügy kapcsolati erőszaknak minősült.
Az elmúlt öt év statisztikái alapján a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények legtöbbször a testi sértés és a kiskorú veszélyeztetése, illetve a zaklatás csoportjába tartoztak. Legnagyobb mértékben az utóbbi kettővel összefüggő ügyek száma nőtt az elmúlt évek során.
Az ORFK adatai alapján az elmúlt hét évben jellemzően ezer-kétezer körül alakult az elrendelt távoltartások száma. 2022-ig folyamatos emelkedésben volt ez a szám, ám a tavalyi évtől csökkenni kezdett, és
2023-ban már csak 1812 esetben ítélte meg úgy a rendőrség, hogy szükség van az ideiglenes megelőző távolságtartásra családon belüli erőszakkal összefüggésben.
Az elmúlt öt évben a három bűncselekmény kapcsán indított büntetőeljárások alig harmada (29 százaléka) végződött vádemeléssel. A leggyakoribb befejezés a nyomozás megszüntetése volt, az ügyek 52 százaléka végződött így. Az eljárások 15 százaléka a feljelentés elutasításával végződött.
Leghatékonyabban a szexuális erőszakkal összefüggő bűncselekményekben nyomozott a rendőrség, 2019 óta az ügyek 34 százaléka zárult vádemeléssel.
Kapcsolati erőszaknál ez az arány 27,5 százalék, szexuális kényszerítésnél pedig mindössze 24,4.
Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter – aki a közelmúltban exférjével kapcsolatban kapcsolati erőszakot emlegetett, és arról beszélt, hogy házasságuk alatt verbálisan és fizikailag is terrorizálta – az Isztambuli Egyezményről 2020-ban azt írta, hogy a magyar jogrendszer az uniós gyakorlatnál „szigorúbb és kiemeltebb védelmet ad a nőknek”. Egy évvel korábban pedig „politikai hisztinek” nevezte az egyezményt, és így fogalmazott: „A nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon, nem kell választani a család és munka között, a kormány fellép a családon belüli erőszak ellen is.”
Varga Judit úgy állt ki most a párkapcsolati erőszak áldozataiért, hogy miniszterként nem érezte fontosnak a kiszolgáltatottakat védő Isztambuli Egyezmény ratifikálásátVarga Judit gyakorlatilag családon belüli erőszakkal vádolta meg Magyar Pétert, aki erre megkérdezte tőle, hogy mivel zsarolják