BKV;metró;közbeszerzés;3-as metró;Bolla Tibor;metrótender;orosz metrókocsik;

„Ha volt is orosz befolyásolás, akkor azt az Orbán-kormány intézte”

A BKV 2014-ben egy sokak szerint „méretre szabott” felújítási tendert hirdetett. 

A pályázaton eredetileg kissé meglepő módon így is elindult hét cég, de az eljárás során olyan szűk teljesítési határidőt írt ki a BKV, amit csak az a pályázó tudott teljesíteni, amely kész tervekkel és technológiával rendelkezett. Így csak három társaság maradt versenyben: a Metrowagonmash, a kijevi metrót felújító észt Skinest Rail és a prágai metrón dolgozó cseh Skoda.

Utóbbi egy cserélhetőségi előíráson bukott el, az észteket kizárták a versenyből. (A cég alaptalannak tartotta a kizárást, azt állítva: ajánlatuk mindenben jobb volt az oroszokénál. A Közbeszerzési hatóság is vizsgálódott, de minden rendben talált.) A vállalkozási szerződés aláírása után szinte azonnal megkezdődtek a tárgyalások a módosításokról, amelyek a műszaki paraméterek széles körét érintették.

A Karácsony Gergely főpolgármester utasítására 2020-ban készült – a hármas metróvonal szerelvényeinek beszerzéséről és állapotáról szóló – jelentés azután egyértelművé tette, hogy a leszállított szerelvények minden elemükben újak. Erre egy olyan – a metrókocsi szerződés aláírása után alkotott – jogszabály-módosítás adott lehetőséget, amely szerint a felújításkor a cserélendő alkatrészeknek nincs felső limitje. Beszédes Bolla Tibor elszólása is, aki azt mondta a beszerzést vizsgáló fővárosi bizottság ülésén: „a vámhivatalnak nem ők adták le, hogy miként vámolják el a szerelvényeket, de utánanéztek, az újnak és a használtnak ugyanaz a vámtétele”. Miért lett volna ez érdekes, ha igazat mondtak és az oroszok felújított kocsikat szállítottak?

Az ügyre rálátó fővárosi prominens azt mondta lapunknak:

„ha volt is orosz befolyásolás, akkor azt a kormány intézte, erről dokumentum legfeljebb a szolgálatoknál lehet, pletykákból azonban nem lehet feljelentést írni”. 

A vizsgálóbizottsági meghallgatás jegyzőkönyve szerint a közbeszerzés előzményeire, az orosz befolyásolásra, a Metrowagonmash-sal, illetve az oroszokkal történt előzetes tárgyalásokra rá sem kérdeztek. A 2020-as jelentés 18 sorozathibát azonosított és nagyon súlyos megállapításokat tartalmazott. A műszaki problémák jelentős részét az okozza, hogy nem a régi kocsivázakat újították fel, hanem újakat gyártottak, majd ebbe próbálták beilleszteni – „nehezen értékelhető új megoldásokkal” – a nem ehhez a kocsiszekrényhez gyártott berendezéseket. Az új kocsik vásárlásához képest a korábbi városvezetés által választott orosz konstrukció „igen szerénynek mondható megtakarítást eredményezett”.

A jelentés készítése körül is akadtak furcsaságok. A BKV először saját könyvvizsgáló cégével és annak jogi partnerével folytatta volna le a vizsgálatot, amit ugyan leszavaztak, de azt már nem sikerült elérni, hogy egy ismert minőségbiztosító cégre, például a német központú TÜV Rheinland-ra bízzák az ügyet. A BKV tendert írt ki, majd a három jelentkező közül kettőt kizárt. A győztes BME Viking Zrt. vezérigazgatója 2009 óta az a Felső Gábor, aki korábban a 4iG Nyrt. igazgatósági tagja is volt. (A rossz nyelvek szerint a vizsgáló cég kiválasztása körül Kocsis István is feltűnt, aki a pályafutását a BME tanáraként kezdte, de a BKV kérdésünkre tagadta ezt.) A jogi részt a Francsics és Társai Ügyvédi Irodára bízták, azt az iroda tagjaként Gór Csaba, a Fidesz II. kerületi frakcióvezetője írta alá.