Heti abszurd: Tisztelet a bevételnek

Varga Mihály olyan meggyőzően tudott beszélni a magyar gazdaság kilátásairól a kormányinfón, élmezőnybe álmodva a Magyarország GDP-t, hogy a norvégok összeverekednek a Budapestre tartó repülőjáratok lépcsőjén az állóhelyekért, ha ezt hallják. És értik.

A folytatólagos Orbán-kormányzás cca. ötezredik napján sem találtunk arra utaló jelet, hogy az ún. nemzeti oldal (micsoda bullshit, a nemzeti oldalszalonnának legalább volna értelme) éppen most akarná elkezdeni a bajlódást a valósággal. Vagy hogy e körben teljesen értelmezhetetlent mondjunk, az igazsággal. De mi azért valami rejtélyes okból ragaszkodunk hozzá, hogy időnként rácsodálkozzunk, mennyire hajlékonyan kezeli a NER a tényeket. És figyelünk a galaktikus rekordkísérletre is: a bekötött szemmel kormányzottság leghosszabb intervallumára, a mákonyos magyarok ugyanis szemlátomást erre gyúrnak.

Vegyük példának okáért a MIGRÁCIÓT. (Ide Sheldon Cooper szinkronját képzeljék el, amikor a pasadenai géniusz egy tervezett marsi kolóniába jelentkezik, és imázsvideójában alaposan visszhangosítva beleüvölti a kamerába, hogy: a MARSRA, csak hogy eszébe ne jusson senkinek leszerződtetni őkelmét.) Nos, az Európai Parlament (EP) a héten jóváhagyta az unió migrációs és menekültügyi paktumját, amely közös szabályokat határoz meg például a menekültkérelmek benyújtásáról, a külső határra érkező menedékkérők átvilágításáról, a nemzetközi védelemre jogosultak önkéntes, vagyis nem kötelező áthelyezéséről, az elutasított migránsok kitoloncolásáról, írta meg a Népszava. Vagyis szigorítanak nagyon helyesen, mert a migráció a populisták miatt tényleg veszélyes. A populista hangzavarban ugyanis nem lehet gondolkodni, és olyan embert próbáló, összetett műveleteket végképp nem lehet elvégezni, mint a földönfutó menekültek megkülönböztetése a Kalasnyikovot lóbáló erőszaktevőktől.

Kormányt elvileg azért tart egy országok, hogy legalább szökőévente igazat mondjon, ám az Orbán-kormánynak migrációügyben a héten sem sikerült. Mert mi is lenne ennek a migrációs paktumnak a lényege? Az illegális migráció ösztönzése, a kötelező betelepítési kvóta? Egy átlagosan fideszes M1-néző annyira bólogatna erre a kérdésre, hogy leesne a fejéről a szemkötő / a bohócsapka / a teavaj / a harisnya (megfelelő rész/részek aláhúzandók, az útlevél a fiókból kiemelendő, a Marsra a jelentkezés beadandó.) Nem, egy szót sem hallottak soha a magyar közmédia (plusz a Hír Tv, Tv2 és a többi) nézői a valóságról. A valóságot ugyanis a héten is Bakondi Györgynek hívták a gyíkemberek világában. Nevezett nemzetbiztonsági főtanácsadó bekapcsolta az 2015 óta rojtosra játszott magnókazettát, és előadta, hogy „a migrációs csomag tágra nyitja Európát az illegális migráció előtt”, elosztás, kvótarendszer, illegális migránsok szétosztása, etcetera. Miközben az EU, szegény feje egy fia szót sem írt, mondott, gondolt arról soha, hogy illegális migránsokat akarna kötelező kvóta alapján szétosztani Európában.

Orbán Viktor (és 135 magyar bátor) ugyan hajlamos arra, hogy töketlen idiótáknak írja le a brüsszeli bürokráciát, de ott is választott politikusok dolgoznak. Hibázni, elbukni is tudnak ugyan, de az európai népek önzetlenül áradó gyűlölete nincs az első száznegyvenkettő vágyuk között. Egyszerűen nem életszerű, és sosem volt az, hogy illegális migránsokat akarjon befogadni Európa szervezetten, tömegesen, de a Fidesz ettől függetlenül tovább játssza a Milyen állatságot hitessünk el a magyarokkal bármely szerda délután vagy bármikor máskor? című szomorújátékát. Habár a magyar kormánynak nem ez volna a kifejezett feladata. Nota bene, ha Orbán Viktor írt volna bármikor kormányprogramot ilyen és ehhez hasonló ígéretekkel, már rég a Bolsojban táncolna az egész enyveskezű pereputtyával együtt. Mert hülye az tud lenni a magyar (tisztelet a bevételnek), de ennyire talán mégsem.

A Faarcú Füllentés Koronázatlan Király címre a héten Varga Mihály is bejelentkezett. Minden idők pénzügyminisztere olyan meggyőzően tudott beszélni a magyar gazdaság kilátásairól a kormányinfón, élmezőnybe álmodva a magyarországi GDP-t, hogy a tehetős norvégok összeverekedtek a Budapestre tartó repülőjáratok lépcsőjén az állóhelyekért, ha ezt hallják. És értik. De mi sem értettük kevésbé: a magyar központi költségvetés három hónap alatt állt fejre, soha (értsd: semmikor) nem történt még olyan, hogy az egész éves költségvetési hiány 92 százalékát elérje egy kormány már áprilisra. Az Orbán-kormánynak sikerült. Tudnak ezek a fiúk, ha akarnak. Elporoszkálni is igazán tudhatnának.