Már a gyógyítást nehezíti a kórházak eladósodása, havi 20 milliárd forinttal nő a kifizetetlen számlák összege

Nyárig 104 milliárd forintos kórházi tartozást rendezne az Orbán-kormány, csakhogy az adósság összeg már március végén 110 milliárdnál járt.

Bár Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt hét közepén a kórházi adósságok rendezésének kormányzati szándékairól még csak annyit mondott, vizsgálják a lehetőségét, a Népszava úgy értesült, lényegében megszületett a döntés. Aszerint pedig a kormány nyárig két részletben mintegy 104 milliárd forintnyi tartozást rendez. Lapunk úgy tudja: az első részletet, mintegy 64 milliárd forintot egy hónapon belül, további 40 milliárdot júniusban utalhat az egészségügyi intézmények számláira. Ezúttal is szigorú megkötésekkel fizethetnek az adósok, így az első részletből elsősorban az állami beszállítók – köztük az energiaszolgáltatók – számláit kell kiegyenlíteni. Azaz az orvosieszköz-szállítók, és a gyógyszercégek így megint hátrébb sorolódhatnak.

Március végén az egészségügyi intézmények tartozása – beleértve az egyetemieket és az egyháziakat is – már csaknem 110 milliárd forint volt. És míg 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben már havi 20 milliárddal.

Korábban Takács Péter államtitkár több fórumon is jelezte az állandó eladósodást a finanszírozás átalakításával szüntetné meg, úgy tudjuk az erről szóló tervei a kormány elé kerültek. Ennek 100 milliárd forintos költsége miatt azonban ezt a megoldást a kormány egyelőre elvetette.

– A kórházi adósságok kezelése különösen nagy terhet jelent a gyógyszer-beszállítóknak – érzékeltette a Magyar Gyógyszerészi Kamara hétvégi vándorgyűlésén Feller Antal, a Hungaropharma korábbi vezérigazgatója, a Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ) elnöke. Ő arról beszélt, hogy

Feller Antal megjegyezte: a tavaly év végi adósságkonszolidáció érdemben nem csökkentette ezt a tartozást. Az idei év elején pedig nagy ütemben tovább növekedett az elmaradás.

A szakember a mind gyakoribb gyógyszerhiányokra utalva arról beszélt, hogy javíthatná a gyógyszerellátást, ha különböző szektorok – kormányzat, ellátók, beszállítók – között lenne együttműködés.

Emlékeztetett arra, hogy a Covid-járvány óta gyakoriak a gyógyszerhiányok. Magyarországon az elmúlt 12 hónapban 247 készítmény került fel a hiánycikkek listájára. Ebből az első 20 hatóanyag közül hat egyidejűleg több mint tíz más európai országban is hiánycikk. A több országra kiterjedő hiány esetén meglehetős kihívást jelent a beszerzés. A nehézségek ellenére is Magyarországon a hiányok 33 százaléka kevesebb mint egy hónap alatt megoldódott. Úgy vélte, a gyógyszerhiányok megoldását megkönnyítené, ha megelőzhetőek lennének az extra felvásárlások például azzal, ha az orvosok és a gyógyszerészek is időben és egyértelmű tájékoztatást kaphatnának arról, mi a hiánycikk, azt mivel lehet helyettesíteni, és mire állítsák át a betegeket. „Nehéz helyzetben vagyunk, hiszen ha szűrve és későn kapjuk az információt arról, hogy éppen hol, milyen hatóanyagból nincs, és ezt tovább is adjuk, akkor lehet, hogy több kárt okozunk vele, mint amennyi hasznot hajtunk.” – fogalmazott arra utalva, hogy a hiány hírére rögtön felvásárlásba kezd mindenki.

Ha előáll egy hiány, a nagykereskedők alternatív beszerzési forrásokat keresnek, ezek a lehetőségek azonban jellemzően mindig drágábbak. A gyógyszereket alapesetben mindig a gyártótól vagy annak valamelyik képviselőjétől szerzik be a nagykereskedők, ám a hiányhelyzetben rászorulhatnak arra, hogy viszonteladótól vásároljanak.