A Norma McCorvey nevű 21 éves dallasi nő aligha látta előre, hogy máig ható politikai és társadalmi vita magvait veti el, amikor szembeszállt Henry Wade kerületi ügyésszel és Texas állam 1969-ben hatályos törvényeivel, hogy kiharcolja a legális abortuszhoz való jogát. Az ügy az évek alatt megjárta az Egyesült Államok igazságszolgáltatásának minden alsóbb lépcsőfokát, időközben a felperes gyermekét is világra hozta, mire 1973-ban a Legfelsőbb Bíróság 7-2 arányú döntésével igazságot szolgáltatott a periratokban csak „Jane Roe” álnéven szereplő nő számára. A bíróság érvelésében – azóta is vitatott módon – kiterjesztően értelmezte a 14-ik alkotmánymódosítás szövegét és megalkotta a „magánélethez való jog” polgárjogi kategóriáját. A jogértelmezés ilyen módja magában foglalta a háborítatlan testi autonómiához való jogot, így azt is, hogy a magzat életképessége előtt a nő terhességét jogszerűen megszakíthassa. Ez logikai láncolat első látásra magától értetődőnek tűnik, ám az amerikai jogértelmezés legfőbb zsinórmértékéül szolgáló alkotmányban sehol nem szerepel a „magánélet” kifejezés, a „meg nem született gyermek” fogalma azonban igen.
A társadalom vegyes érzelmeinek dacára a továbbiakban az államok csak a terhesség egyes szakaszait jelölő trimeszterek keretei között korlátozhatták az abortuszhoz való hozzáférést. A hatályos reprodukciós jogokat kiegészítette az 1992-es Planned Parenthood kontra Casey döntés, amely alkotmányellenesnek minősített minden olyan állami szintű jogszabályt, amely „méltánytalan terhet jelent” a terhességmegszakítás jogának gyakorlására. Az érvelés szövege azzal egészíti ki a 1973-as ítéletet, hogy az anya és a magzat egészségének védelmét is kiemelt fontosságúnak nevezi.
Donald Trump 2016 novemberében történt választási győzelme az abortuszjogok alakulására is döntő hatást gyakorolt. Hivatali ideje alatt három új legfőbb bírát nevezett ki, ezzel 5-4 arányú konzervatív többséget hozott létre a kilenc tagú testületben. Steve Bannon, az elnök akkori politikai főtanácsadója később a PBS hírcsatornának adott interjújában elmondta, hogy Trump-adminisztráció két hosszútávú eredményének a Kínával vívott kereskedelmi háborút és a Legfelsőbb Bíróság konzervatív „átállítását” tartja, ugyanis a bírák mandátuma életükig végéig szól.
2020-ra az evangéliumi keresztények tábora vált a Trump nevével fémjelzett Make America Great Again mozgalom legfőbb bázisává. A szigorú abortuszellenesség illeszkedik a döntően alacsony iskolázottságú, vidéken élő fehér alkotta politikai-vallási csoport szélsőjobboldali nézeteibe és enyhébb formában, de egyezik a Republikánus Párt mérsékeltjeinek álláspontjával is. 2022 áprilisában a Roe kontra Wade ítéletet hatályon kívül helyező Dobbs kontra Jackson Women’s Health Organization döntés ebbe a politikai térbe robbant be és azonnali láncreakciót indított el az államok abortuszjogokat érintő szabályozásában.
Jelenleg tizenöt államban teljes abortusztilalom van hatályban az anya életét veszélyeztető terhesség kivételével.
További hat államban a törvény 6 hetes időkeretet biztosít a beavatkozás jogszerű elvégzésére, amely idő alatt sok nő nem is észleli a terhessége jeleit. Az ideológiai skálának megfelelően az összes felsorolt állam törvényhozásában republikánus többség uralkodik, míg a demokrata vezetésű, sokmilliós nagyvárosoknak otthont államok törvényhozói az abortuszjogok minél nagyobb kiszélesítésére törekszenek. A politikai szereplők és civil szervezetek képviselőinek ezek alapján a Pro Life (Életpárti) és Pro Choice (Döntéspárti) álláspontot vettek fel, amely egybeesik a konzervatív Republikánus Párt és a progresszív Demokrata Párt politikai irányvonalával.
Ez a fekete-fehér felosztás kívánatos lenne kampánystratégák számára, hiszen egyértelmű politikai üzenettel érhetnék el a regisztrált szavazóikat. A gyakorlatban ez a kép azonban jóval összetettebb azon komplexebb. Míg a demokrata szavazók körében általános konszenzus van a reprodukciós jogok védelméről, addig a republikánusok értékközönsége távolról sem egynemű. Szemléletes példa erre az elmúlt két elnökválasztáson Donald Trumpra szavazó Ohio állam lakói tavaly novemberi népszavazáson 56-43 százalékos arányban az abortuszjog állami alkotmányba foglalása mellett döntöttek. A sötétebb vörös republikánus állam, Alabama törvényhozói is kénytelenek voltak szembesülni a választói tiltakozással, miután az állam legfelsőbb bírósága februári ítéletében az élő embernek minősítette a mesterséges megtermékenyítéshez használt lefagyasztott embriókat, akiknek/amiknek az épségét törvényes védelemben kell részesíteni. A döntés így praktikusan megtiltja a lombikbébi programot az állam területén.
A 86 százalékban magukat hithű kereszténynek valló alabamaiak hisznek a fogantatás isteni eredetében, a februári döntést követő szabályozás mégis megfosztaná azokat nőket a gyermekvállalástól, akik egészségügyi problémák miatt csak művi úton tudnak teherbe esni.
Hetekkel a döntés nyomán Steve Marshall republikánus főállamügyész közleményt adott ki, hogy nem fog vádat emelni sem a beavatkozást elvégző klinikák, sem pedig a programban résztvevő nőkkel szemben. Florida legfelsőbb bíróság azonban nem hisz a könnyeknek. Az április elejei döntésében helybenhagyta a legszigorúbb 6 hetes határidőt tartalmazó szabályozást, amely május 1-étől lép hatályba. Ám egyfajta demokratikus egérutat is biztosított a választóknak, ugyanis a novemberi elnökválasztási szavazólapon szerepelni fog egy abortuszjogokról szóló referendum is, így a floridaiak alkotmányban rögzíthetik helyezhetik a reprodukciós jogokat.
A Roe vs. Wade bukása óta a legfelsőbb bíróság két abortuszjogokat érintő ügyet is napirendjére tűzött. Az első a mifepriszton nevű abortusztablettához való hozzáférés lehetőségeit vizsgálja, azaz engedélyezhető-e az államban a gyógyszer levélformában történő kézbesítése. A másik ügyben Biden kormány perelte be Idaho államot, amiért a hatályban lévő abortusztilalma beleütközik az EMTALA nevű szövetségi törvénybe, amely minden szövetségi Medicaid forrásokat felhasználó egészségügyi intézménynekk előírja a súlyos állapotú betegek stabilizálását. A törvény szerint az állam felelőssége az életveszély elhárításán túl a beteg tartós egészségkárosodására is kiterjed. Jelenleg az idaho-i abortusz klinikák előzetes életbiztosítás megkötését javasolják, amely fedezi a beteg államon kívülre történő szállításának költségeit, amennyiben az orvos megtagadja a beavatkozás elvégzését.
Arizonában az állam legfelsőbb bírósága nem bizonyult ilyen kegyesnek, hiszen a hónap elején egy 1864-es abortusztörvény hatályát állította vissza, amely dátuma jóval megelőzi az állam megalapítását. Az anya életének kivételével minden más kivételt kizáró ítélet általános felháborodást váltott ki és az állam képviselőháza szerdán el is fogadta a döntés alapján benyújtott javaslat visszatartását. Katie Hobbs demokrata kormányzó teljes támogatásáról biztosította a ház döntését. Kari Lake, az arizonai szenátorválasztás republikánus induló, gyakorló választás-tagadó és Trump szövetséges, látványos pálfordulást mutatott be, hiszen míg egy 2022-es rádióinterjúban még lelkesen dicsérte a Roe nyomán előterjesztett abortusztilalomró szóló törvényjavaslatot, addig a múlt héten már visszakozott és Donald Trump mögé besorolva „személyes és privát ügynek” nevezte az abortusz kérdését.
A Biden-kormányzat mindenki számára elérhetőbbé tette az abortusztablettát, a konzervatívok azonban akadályoznák a terjesztésétA gyors irányváltást az is indokolhatja, hogy a 2022-es időközi választásokon a demokrata jelöltek sorra győzelmet arattak az abortuszjogok támogatásával. Ilyenek a csatatér államoknakr államoknak számító Michigan és Pennsylvania, de a stabilan republikánus Kentucky demokrata kormányzóját is újraválasztották, miután zászlajára tűzte a liberális abortuszjogokat. A Demokrata Párt érthetően vérszemet kapott és a novemberi elnökválasztás kiemelt témájává kívánja tenni az abortuszt. Kamala Harris alelnök nemrég fejezte be országjárását a Biden-adminisztráció abortuszjogok védelmező politikáját reklámozva, a liberális párt pedig csak Arizona államban dollármilliós tételben indított videókampányt, amelyben Donald Trumpot teszik felelőssé a Roe kontra Wade ítélet elbukásáért. És ez az állítás nem is áll messze valóságtól.
Trump májusban a tőle megszokott stílusban dicsekedett azzal, hogy „ötven év kudarca után végül neki sikerült kinyírnia a Roe ítéletet”, ami zene lehetett a keményvonalas Maga republikánusok füleinek. A konzervatív Arizonában tapasztalt felhördüléstől azonban már megijedhetett, mert április ellen már megszeppenve hárította át a döntést az állami törvényhozókra. A republikánus elnökjelölti versenyből már kiszállt – egyébként szintén abortuszellenes – Nikki Haley erre gondolhatott, amikor úgy jellemezte Donald Trumpot, hogy „amerre jár káosz kíséri.”
Abortuszjogok az EU-ban
A francia parlament márciusi sikeres szavazása értelmében Franciaország a világon az első állam, amely alkotmányos jogként biztosítja az abortuszhoz való hozzáférést. Ezzel jelentős kontrasztot alkot a lengyel szabályozás, amely a szélsőjobboldali Pis kormány idején hozott szabályozás Európa legszigorúbbja, hiszen csak a nemi erőszak, a vérfertőzés és az anya életének veszélyeztetését ismeri el mentesítő körülményként. Donald Tusk koalíciós kormánya jelenleg azon dolgozik, hogy egy korábbi 15 hetes keretet biztosítson a beavatkozás jogszerű igénybevételére. Olaszországban 12 hetes határidő van hatályban, ám egy friss szenátusi határozat lehetőséget ad abortuszellenes csoportoknak, hogy a beavatkozást elvégző klinikákon lebeszélhessék a nőket a magzatuk elvetetéséről. A magyar szabályozás megfelel az európai 12 hetes mintának. Egy 2022-es belügyminiszteri rendelet azonban kötelezővé tette a magukat abortusznak alávető nők számára a magzat szívhangjának előzetes meghallgatása. A meghirdetett vészhelyzet miatt jelenleg a miniszteri rendelettel törvényi erővel bír.
