rendőrség;nyomozás;Mátrai erőmű;Tóth Bertalan;

„Jószerivel csak a névelők látszanak” – Nem nyomoz a rendőrség a Mátrai Erőmű kitakarásokkal tarkított iratai ügyében

A Budapesti Rendőr-Főkapitányság indoklása alapján a bíróság nem rendelkezett arról, hogy a közérdekű adatokat ezek nélkül kell kiadni.

Nem nyomoz a rendőrség a Mátrai Erőmű állami visszavásárlásával kapcsolatos, ki nem adott tulajdonosi döntések ügyében, mivel „a bűncselekmény gyanúja hiányzik” – közölte Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a Facebook-oldalán, hozzátéve, a határozat ellen panaszt nyújtott be.

Az ügy előzménye, hogy – mint arról lapunk márciusban beszámolt – Tóth Bertalan végrehajtási eljárást kezdeményezett az Energiaügyi Minisztériummal (EM) szemben, mivel a tárca egy megnyert adatkiadási per ellenére csak kitakarásokkal küldte meg számára az MVM-el kapcsolatos, 2019-es és 2020-as tulajdonosi iratokat. Emellett közérdekű adattal visszaélés gyanúja miatt büntetőfeljelentést is tett ismeretlen tettes ellen.

Tóth Bertalan már 2020 elején kikérte az iratokat úgy az MVM-től, mint az állami tulajdonost akkor képviselő vagyonminisztertől. A cégtől első körben kapott néhány kitakarásoktól tarkálló oldalt, míg a kormánytag – a megkereséseket látszólag félreértve, majd a járványra hivatkozva – lényegében szabotálta az érdemi teljesítést. Az ellenzéki politikus így mindkét igényt perre vitte.

Az MVM-ügyben a Kúria végül jóváhagyta a közérdekű adatok kiadásának megtagadását. Az állami tulajdonost képviselő féllel – először a vagyonminiszterrel, majd a technológiai és ipari, végül pedig az energiaügyi tárcával – szemben indított másik per, furamód, elsősorban a kitakarásokkal kapcsolatos költségek mértékéről szólt. Bár az MSZP-s politikus egyértelműsítette, hogy minden aktát kitakarásmentesen igényel, végül hajlandónak mutatkozott az akkor már félmillió forintot közelítő igény helyett az alperesnek 54 ezer forintnyi költséget megtéríteni.

Míg az első- és a másodfokú bíróság ennek fejében az adatok kiadására kötelezte a tárcát, tavaly év elején a Kúria az „ügy különös bonyolultságára tekintettel” új eljárást rendelt el. Miután az első- és másodfokú bíróság az új szempontok alapján sem jutott eltérő következtetésre, tavaly év végén a Kúria is jóváhagyta az adatkiadási kötelezvényt.

Tóth Bertalan most a Facebook-oldalán azt írta, a Budapesti Rendőr-Főkapitányság indoklása alapján a bíróság ítélete nem rendelkezett arról, hogy a közérdekű adatokat az esetleges minősített adatok kitakarása nélkül szükséges kiadni.

„E szerint az adatkezelő Energiaügyi Minisztériumnak jogában állt olyan iratokat kiadni számomra a Mátrai Erőmű állami visszavásárlásával kapcsolatos 2019-2020-as tulajdonosi döntésekből, ahol a sok kitakarás miatt jószerivel csak a névelők látszanak”

– jegyezte meg. Ez azonban szerinte tévedés, mivel az adatok teljes körű kiadásának kötelezettségét jogerős bírósági, köztük kúriai ítéletek állapítják meg. Tóth Bertalan úgy véli, a rendőrség túllépte a hatáskörét, hiszen egy bírósági hatáskörbe tartozó ügyben döntött, „másrészt a feljelentés elutasításában, kéretlenül és illetéktelenül, jogerős bírósági ítélet felülbírálatát végzi el”.

Éppen ezért panaszában

  • a Budapesti Rendőr-Főkapitányságot arra kérte, hogy saját hatáskörben változtassa meg a feljelentést elutasító határozatát, és kezdjen nyomozni,

  • az ügyészséget pedig arra, hogy ha ez nem történik meg, rendelje el a nyomozást.

„Meg kell ugyanis tudnunk, pontosan milyen indokok alapján, milyen tulajdonosi döntéseket hoztak Orbánék az MVM Zrt-vel kapcsolatban 2019-ban és 2020-ban, amikor az erőműben lignit helyett közpénzt égettek: egy 75 milliárd forint közpénzt felemésztő ügyletben Mészáros Lőrinc érdekeltségeit támogatták a Mátrai Erőmű túlárazott állami visszavásárlásával” – írta bejegyzésében Tóth Bertalan.