„Konkrét ígéretet igazából semmire nem kaptunk. Ami pozitívumként elmondható, hogy most, a harmadik tárgyalás után az államtitkár úr legalább már elismeri a követeléseink jogosságát, nem vitatja, hogy probléma van a felsőoktatási dolgozók bérével” – mondta el lapunknak Halmos Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense.
Az állami fenntartásban működő négy egyetem – a BME, az ELTE, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Képzőművészeti Egyetem – dolgozóinak szakszervezeti képviselői csütörtökön ismét tárgyaltak Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárral. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete többek között azt követeli,
építsék be az alapbérbe azt a 15-15 százalékos munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítést, amit 2021-ben és 2022-ben kaptak béremelés gyanánt.
Emellett az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50 százalékos azonnali emelését akarják elérni, minden munkakörben és beosztásban.
„Mi nem csak az oktatók béremeléséért küzdünk, fontosnak tartjuk, hogy minden az oktatást segítő adminisztratív és technikai dolgozó is hasonló arányú emelést kapjon”
– emelte ki Halmos Balázs. Újabb tárgyalási időpontot most nem tűztek ki, az államtitkár előbb az egyetemek kancellárjaival akar egyeztetni.
„Megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy az egyetemen lévő forrásokat hogyan lehetne átcsoportosítani. De az alapprobléma az, hogy például a BME karainak állami finanszírozási kerete a görgetett inflációval korrigálva mintegy 60 százalékkal csökkent 2006 óta. Az alulfinanszírozott rendszerben kellene azon matekozni, hogy honnan hová csoportosítunk át forrásokat, ez nem megoldás” – mondta a szakszervezeti képviselő, aki kiemelte: látszattárgyalásokat nem akarnak folytatni, konkrét javaslatot várnak az államtitkár részről. Számításaik szerint
az általuk követelt 50 százalékos azonnali béremelés összesen 20-25 milliárd forintba kerülne, miközben például a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek 200 milliárdból épül új campusa Józsefvárosban.
