„Nem számháborúzni jöttünk” – hangsúlyozták a Kulturális és Innovációs Minisztérium előtt összegyűlt egyetemi oktatók szerdán, akiknek a képviselői Hankó Balázs felsőoktatásért, szakképzésért és innovációért felelős államtitkárral tárgyaltak bérköveteléseikről.
Mint az egyeztetés után kiderült, egyelőre csak az eltérő számok egymásnak ütköztetése zajlott, viszont az államtitkár ígéretet tett:
megvizsgálják, hogy az általa ismert fizetési adatok miért nem egyeznek az egyetemi dolgozók bérpapírjain olvasható információkkal.
Abban is sikerült egyetértésre jutni, hogy a bérfejlesztés szükséges az egyetemeken, és a béreket a diplomás átlagbérhez kell igazítani, ennek érdekében további tárgyalásokat folytatnak majd két hét múlva.
„Tavaly februárban kezdtem el dolgozni az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karán, 253 ezer forintot keresek.
Másod- és harmadállást is kell vállalnom, hogy megéljek, hétvégén is dolgozom, egyik helyről a másikra rohangálok, és így nem tudok az egyetemi feladataimra elegendő energiát fordítani.
Azt érzem, hogy ezt hosszú távon nem lehet bírni. Pedig nagyon élvezem a tanítást, mindig is ez volt a vágyam” ‒ nyilatkozta lapunknak egy fiatal tanársegéd, amíg körülbelül 150 egyetemi oktatóval és támogató diákkal együtt a minisztérium előtt várta, hogy milyen eredménnyel zárul a tárgyalás.
„Az ELTE PPK egyetemi adjunktusa vagyok. Négy diplomám és doktori fokozatom van, folyamatosan publikálok. Tanítok alapképzésben, mesterképzésben, doktori képzésben, doktoranduszokat követek, és közben jogi szakvizsgára készülök.
277 ezer forint a nettó fizetésem és 44 évesen most kellett visszaköltöznöm a szüleimhez, mert nem tudtam fenntartani az albérletemet”
– érzékeltette egy másik oktató, hogy a helyzet a ranglétra magasabb fokain sem túl rózsás. Ő is azt mondta, hivatástudatból, szeretetből marad a pályán, holott tudja, az ő végzettségével akár 1 millió forintot is megkereshetne máshol. A lapunknak nyilatkozók abban egyetértettek, hogy az egyik fő követelésük, az azonnali 50 százalékos béremelés javíthatna a pillanatnyi helyzetükön,
de hosszútávú garanciát várnának azzal kapcsolatban, hogy a fizetésük évről-évre megőrzi az értékét a folyamatos infláció mellett is.
A négy még állami fenntartásban működő egyetem, az ELTE, a BME, a Zeneakadémia ‒ vagyis a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ‒ és a Magyar Képzőművészeti Egyetem képviselői még március 20-án, nyílt levélben fogalmazták meg a bérköveteléseit, amelyet azóta több mint háromezren írtak alá. Mivel érdemi választ nem kaptak, először április 10-én vonultak a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé, és tárgyaltak Hankó Balázzsal. Az államtitkár múlt héten a Parlamentben azt mondta,
az ELTE és BME dolgozóinak altágbére 710 ezer forint, de a minisztérium előtt lobogtatott bérpapírok ennél jóval alacsonyabb bérekről árulkodnak.
Az egyetemek dolgozói többek között azt követelik, építsék be az alapbérükbe azt a 15-15 százalékos munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítést, amit 2021-ben és 2022-ben kaptak béremelés gyanánt az állami fenntartású egyetemek oktatói.
„Ez nem egy garantált, törvénybe iktatott kereset többlet, ezt a vállalást évről-évre felülvizsgálja a fenntartó, vagyis bármikor megszüntethető, bármikor elvehető, nincs rá garancia, hogy ez az összeg tényleg minden hónapban el fog hozzánk jutni.
Másrészt éppen emiatt a kiszámíthatatlansága miatt a hitelintézetek például nem szokták figyelembe venni, ha egy kolléga hitelt szeretne felvenni” – mondta Gregor Anikó, az ELTE szakszervezeti titkára, aki szerint éppen ezért az egyetemeken oktatók nagy része egyszerűen nem hitelképes. Éppen ezért az oktatók, a 15-15 százalék beépítése mellett, az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50 százalékos azonnali emelését követelik minden munkakörben és beosztásban.
Jelenleg egy tanársegéd bértábla szerinti garantált fizetése bruttó 221 ezer forint, ezt a törvény szerint ki kell egészíteni a garantált bérminimumra,
de az említett illetménykiegészítéssel sem keresnek többet nettó 253 ezer forintnál.
Az ELTE-n az adjunktusok bruttó 421 ezer (nettó 280 ezer), a docensek bruttó 505 ezer (nettó 337 ezer) forintot keresnek a bértábla szerint. Nem véletlen, hogy a bérfeszültség egyre nagyobb, és ez különösen igaz a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérének megemelése óta, hiszen jelenleg a docensi alapbér alacsonyabb, mint a pedagógus-gyakornokként elhelyezkedő pályakezdők bére.
Az egyetemi oktatók jelentős része kénytelen másod- vagy akár harmadállást vállalni, hogy meg tudjon élni. Ezeknek egy része az egyetemen belüli túlmunka – elképzelhető, hogy Hankó Balázs ezeket az összegeket is beleszámolja az általa emlegetett átlagbérekbe, holott ezek is egyfajta másodállások, a normál feladatokon felüli túlmunkák. Az ELTÉ-n készült felmérés szerint az oktatók több mint fele, közel kétharmada vállal valamilyen másodállást. Ez sok esetben kutatást jelent,
de nem ritka az, hogy valaki a „piacon” dolgozik az egyetemi munkája mellett és az is előfordul, hogy részmunkaidős tanárként a közoktatásban dolgoznak.
Ez azt jelenti, hogy napi 10-12 órát kell dolgozniuk, hogy meg tudjanak élni. A másodállás nem csak az oktatók és kutatók körében elterjedt, hanem adminisztratív hivatali dolgozók, karbantartók, levéltárosok, laboránsok körében is, vagyis az úgynevezett oktatáskutatást támogató munkakörökben.
A méltatlan és fenntarthatatlan helyzet Gregor Anikó szerint azért alakulhatott ki, mert az állami felsőoktatásba évtizedeke óta nem rakott egyik kormány sem elég pénzt, a szektor folyamatosan élte fel a tartalékait, amelyek mostanra elfogytak. Az állami fenntartású egyetemek folyamatosan kevesebb pénzt kapnak költségvetésből, mint amennyire szükségük lenne, az ELTE-n például két év alatt 50 százalékkal emelkedtek az üzemeltetési költségek,
miközben a diákok után a fenntartó ugyanannyi pénzt ad, mint 2018-ban, sőt egyes szakok esetében 2008 óta változatlan ez az összeg.
Ezzel párhuzamosan az egyetemek nagy részét alapítványi fenntartásba szervezték ki, és bár ezek nagy részében nem nyilvánosak a fizetések, azt például tudni lehet, hogy a Szegedi Tudományegyetemen most emelik a béreket, így az ott tanítók számottevően jobban fognak keresni, mint az állami fenntartású intézményekben. „Tudjuk, hogy az oktatási, kutatási pozíciókban dolgozóknak magasabb a bére az alapítványi egyetemeken, ugyanakkor ki vannak szolgáltatva a kuratóriumi tagok döntéseinek. A Kulturális és Innovációs Minisztérium által fenntartott intézmények teljesen le vannak gatyásodva,
miközben például a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen jut 100 milliárd forintos keret arra, hogy egy önálló bölcsészképzést hozzanak létre, a Pázmánynak pedig 200 milliárdból épül új campusa Józsefvárosban.
Összehasonlításképpen: az általunk követelt 50 százalékos azonnali béremelés összesen 20-25 milliárd forintba kerülne. Én úgy gondolom, ezt össze lehetne szedni innen-onnan” – bizakodik Gregor Anikó.
Közelít a háromezerhez az azonnali béremelést követelő egyetemi oktatók számaAz ELTE-hez hasonlóan a BME csaknem 800 dolgozója is bérrendezést követelAzonnali ötvenszázalékos alapbéremelést követel az ELTE több mint ezer dolgozója