- Ma történelemből érettségiznek a diákok, ezúttal is lesznek változások

A magyar és a matek után május 8-án, 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Az Oktatási Hivatal közlése szerint középszinten 68 802, emelt szinten pedig 7679 diák ad számot a tudásáról.

Az Eduline kiemeli, hogy az új 2020-as Nat miatt a történelemérettségi is változik idén, igaz, a magyarhoz képest nem sokat. A feladatok típusa és a vizsga szerkezete ugyanaz marad, mint a korábbi években, azonban a témakörök több helyen módosulnak.

Többek között

• lekerült emelt szintről középszintre az amerikai függetlenségi háború, az Aranybulla,

• az emelt szintű vizsga témakörei közül kivették például a francia abszolutizmust vagy a nagyhatalmi küzdelmeket a 18. századi Európában,

• az idei követelmények között nem szerepel a munkajoggal, pénzügyi ismeretekkel foglalkozó témakör, mert átkerült az állampolgári ismeretek érettségihez.

A történelemérettségi az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a korábbi évekhez hasonlóan mind közép-, mind pedig emelt szinten két részből épül fel. Középszinten az első részben rövid feladatokra kell válaszolni, míg a második részben esszéket kell írni. Erre összesen 180 perce lesz a vizsgázóknak. A négy esszéfeladat közül kettőt választhatnak a diákok, egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, valamint egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.

Emelt szinten az első részben a középszintű feladatsorhoz hasonlóan rövid, egyszerű feladatokat kell megoldani 100 perc alatt, míg a másodikban esszéket kell írni, erre összesen 140 perc áll az érettségizők rendelkezésére. A hat esszéfeladat közül hármat kell kifejteni: a középszinthez hasonlóan egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, egy a magyar történelemmel kapcsolatos hosszút, és egy komplexet.

Hétfőn magyar nyelv és irodalomból érettségiztek a diákok, középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 tanuló adott számot tudásáról. Itt is voltak változások, eltűnt ugyanis az érvelés/gyakorlati szövegalkotás feladat a vizsgából, helyette egy húsz pontot érő irodalmi kérdéssor szerepelt benne. Emellett a diákoknak nem kellett összehasonlító elemzést írniuk, hanem választhattak témakifejtő esszét.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke lapunknak arról beszélt, ő rendkívül szerencsétlennek tartja a változást. Többek között kiemelte, az nem műveltség, hogy az ember mechanikusan kvízkérdésekre válaszol, és ez nem egyszerűen a jelen pillanatban baj, hanem távlatilag. „Nem lenne jó, hogyha az irodalomtanítás a műértő olvasás tanítása helyett tesztcentrikussá válna” – hangsúlyozta.

Kedden a matematika érettségi következett, ahol többek között halmazokkal, függvényekkel, geometriával, százalékszámítással találkozhattak a diákok. Utóbbi különösen aktuális volt, ott egy polgármester-választás eredményeit kellett kiszámolni. A vizsga második részében a vizsgázóknak egyebek mellett területet, térfogatot és valószínűséget kellett számolniuk a vizsgázóknak, és feltűnt a sodrófadiagram, ami egy új témakör az idei vizsgában.