Kína;Magyarország;Szijjártó Péter;vízummentesség;

- Szijjártó Péter bejelentette, a magyarok újabb egy évig vízummentesen utazhatnak Kínába

A tárcavezető közölte, a kölcsönös tiszteleten alapuló, jó együttműködés jegyében Magyarország is változtat az üzleti célú beutazással kapcsolatos kínai vízumkérelmek ügyében.

Hszi Csin-ping kínai elnök kedden Párizsban bejelentette, hogy tíz európai uniós ország, köztük Magyarország állampolgárai számára újabb egy évvel, 2025 végéig meghosszabbítják a vízummentes beutazás lehetőségét – büszkélkedett Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebook-oldalán.

A tárcavezető hozzátette, a döntést nagyra értékelik, hiszen ez hozzájárul a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai és oktatási kapcsolataink további fejlesztéséhez.

„Egyre több magyar vállalat lép be a kínai piacra, egyre több magyar vállalat kereskedik kínai partnerekkel, nő a turisztikai forgalom és egyre több hallgatót fogadnak kölcsönösen egyetemeink. Számunkra ez a döntés komoly könnyebbséget jelent”

– szögezte le Szijjártó. Egyben közölte, a kölcsönös tiszteleten alapuló, jó együttműködés jegyében a mai naptól a Kínában működő magyar konzuli szolgálat az európai vízumkódexben rögzített 15 napos határidő helyett 48 órán belül elbírál minden üzleti célú magyarországi beutazás céljából benyújtott kínai vízumkérelmet.

Hszi Csin-ping szerdán Budapestre érkezik, és május 10-ig Magyarországon tartózkodik majd. Kína elnöke Belgrádból jön a magyar fővárosba, a FlightRadar24 előrejelzése szerint a repülőgépe szerda este 19 órakor száll fel a szerb fővárosból és 19 óra 47 perckor landol a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Orbán Viktor egyébként évek óta keresi Kína kegyeit a befektetések érdekében a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításától a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a BYD szegedi megjelenéséig. Ez egészen addig fajult, hogy a miniszterelnök még a a kommunizmussal szembeni fenntartásai is feladta, amelynek a jeleként a 2017-es pekingi látogatásán simán megkoszorúzta a kommunista emlékművet azon a Tienanmen téren, ahol 1989 nyarán a kínai néphadsereg vérbe fojtotta a diáktüntetéseket. Az összetűzésekben hozzávetőlegesen 1500-3000 ember halt meg.

A rendőrség nem engedte, hogy a Karmelita előtt tüntessenek.