Ahogyan arról beszámoltunk, Dunai Mónika fideszes képviselő módosító javaslatot nyújtott be a parlament előtt lévő csomaghoz: ennek értelmében egyházi személyeknek nem kellene jelenteniük a gyerekek ellen elkövetett bűncselekményeket, amennyiben arról gyónás útján szereztek tudomást. Megjegyezte, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény hasonló felmentést ad a tanúkénti kihallgatása alól annak az egyházi személynek, „akinek és amire vonatkozóan hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn”.
Az indítvány azt is tartalmazta, hogy a gyónási titokra vonatkozó kitételtől eltekintve a „jelzési vagy együttműködési kötelezettség elmulasztásának következménye” egységessé válik. Az atv.hu kérdésére a Fidesz parlamenti frakciója kedden egyetértett azzal, hogy a javaslat az egyházi intézményeket is bevonja a törvény hatálya alá, és rájuk is vonatkozni fognak a büntetőjogi szankciók. Az egyházügyi törvény ugyanis most jóval tágabb körben ad felmentést az egyházi személyeknek a jelzési kötelezettség alól. Ezek a kivételek a gyermekeket ért bántalmazás esetén – a gyónási titkon kívül – megszűnnek. Az előterjesztést Fülöp Attila, a Belügyminisztérium államtitkára is támogatta.
A Fidesz-frakció szerint rendben van, hogy a gyónási titok kivételt képezzen a gyerekek elleni bűncselekmények jelentésénél, mert más esetekben úgyis szigorítás jönEhhez képest a Fidesz-frakció szerdán, tehát egy nap elteltével közleményt adott ki, bejelentve, hogy a szigorításra vonatkozó részt továbbra is támogatja ugyan – hiszen a javaslat a fegyelmi felelősségre vonást és a büntetőjogi következményeket is kiterjeszti a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamennyi tagjára, ez alól nem lehetnek kivételek sem egyházi, sem más fenntartású intézmények –, a „gyónási titokra vonatkozó részt azonban nem, mert annak jelenlegi szabályozása elegendő, módosítása szükségtelen”.
Kihátrált a Fidesz Dunai Mónika gyónási titoktartásra vonatkozó javaslata mögülA lapunk által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó egyházi szakértő úgy vélte: a katolikusok, papok és püspökök akár fel is háborodhatnának, hogyan jut eszébe bármely kormánynak a gyónási titok vagy bármely más vallási cselekmény törvényi szabályozása. Az ilyen tervekben vagy felvetésekben az adott párt „túlzott illetékessége” mutatkozik meg.
– Az alaptörvény és a 2011-es egyházakról szóló törvény is kimondja az állam világnézeti semlegességét – hangsúlyozta. Vagyis minden egyházi belügynek és vallási cselekménynek a törvényi szabályozása ellentmond az állam és az egyház szétválasztása, az állam világnézeti semlegessége elvének. „Odáig még a kommunista rendszer se ment el, hogy szabályozza az egyházi liturgiákat vagy szentségkiszolgáltatást” – tette hozzá az egyházi szakértő. A papokat kénye-kedvére helyeztette el a püspökökkel, megadta vagy elvette a papi tevékenységre vonatkozó engedélyt. De addig nem merészkedett, hogy a szentségkiszolgáltatást (például a bűnbocsánat szentségét, amelynek része a gyónási titok) szabályozza.
Az egyházi szakértő szerint az egész történet azt mutatja, hogy „a magát kereszténynek tituláló kormánypolitika alig tud valamit a vallásról és az egyházakról, nem is beszélve a szentségekről”: eltekintve néhány gyakorló hívő politikustól, „az egyházakat szavazógépeknek fogják fel”.
„A gyónási titok betartásában a katolikus egyház nem ismer tréfát”