Két éve derült ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hackerei megtámadták a magyar külügy informatikai hálózatát, amit a külügyminisztérium és több kormánypárti politikus egyszerűen letagadott. Most azonban a 444 olyan, új dokumentumokat mutatott be, amelyek bizonyítják, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszerei ellen, nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a tárca hálózatából.
Az ügyet 2022. márciusában a Direkt36 tárta fel, akkor a KKM egyszerűen kampányhazugságnak minősítette az esetet. Ezzel szemben a 444 által látott dokumentumokból nem csak az derül ki, hogy az oroszok valóban végrehajtották az említett kibertámadásokat, hanem az is, hogy az orosz Barátságért kitüntetéssel ékesített Szijjártó Péter vezette magyar diplomácia pontosan tudott is erről. Az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének levelében ugyanis egyértelműen leírták, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és rögzítették azt is, kik az elkövetők.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatója, Szabó Hedvig altábornagy 2021 szeptemberének végén jelentést adott Vargha Tamásnak, az akkori polgári hírszerzésért felelős államtitkárnak (jelenleg a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára) a külügy informatikai hálózatának helyzetéről, az általa közöltek pedig finoman szólva sem nevezhetők megnyugtatónak.
Az altábornagy már a jelentés elején a következőt közölte:
„A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat. A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná.”
A jelentésből kiderül, hogy a hackerek láthatták a leveleket, a fájlokat, a külügy munkatársainak személyes adatait és egy sor egyéb érzékeny adatot. Sőt, a jelentésben az is világosan szerepel, hogy kik támadták meg a magyar külügy informatikai rendszerét:
„Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB vagy SVR) csoportokhoz köthetőek.”
A szövegben az APT rövidítés az angol advanced persistent threat kifejezésre utal. Ezzel a jellemzően állami vagy államok által finanszírozott hackercsoportokat jelölik. A GRU az orosz katonai hírszerző szolgálat megnevezésének rövidítése, az FSB (FSZB) Oroszország legkiterjedtebb belföldi titkosszolgálatát jelöli, az SVR (SZVR) pedig Oroszország külföldi hírszerző szolgálata.
A 444 forrásai azt is közölték, hogy az orosz támadások ténye annyira ismert volt a külügyben, hogy volt időszak, amikor a nagykövetségeken diplomatafedésben külszolgálatot teljesítő hírszerzők nem használhatták a saját külügyes levelezésüket sem, azaz eltiltották őket a saját fedőmunkahelyük e-mail fiókjától.
A magyar diplomácia levelezésének feltörésén keresztül az oroszok titkosszolgálati műveletek sorát hajthatták végre Magyarország és Magyarország szövetségesei ellenében is, hozzáférhettek például a Konzuli Információs Rendszerhez, a Forrás nevű pénzügyi-számviteli háttérszoftverhez, valamint a Scriptament nevű rendszerhez is, amely a minisztérium elektronikus ügyirat- és dokumentumkezelő és nyilvántartó rendszere.
Mindezek alapján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek legkésőbb 2021. szeptemberéig tudnia kellett arról, hogy Vlagyimir Putyin nemes egyszerűséggel ráállította a magyar külügyre az orosz titkosszolgálati arzenált, és orosz hackerek olyan szenzitív információkat loptak el, amilyet csak akartak.
A támadássorozat gyakorlatilag ellehetetlenítette a külügy informatikai rendszerének biztonságos működését, Szijjártó Péter pedig ennek tudatában vette át három hónappal később, 2021. december 30-án Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől az orosz Barátságért érdemrendet, amely a külföldieknek kiosztható legmagasabb orosz állami kitüntetés.
A 444 cikkének elkészültével párhuzamosan megkereste a külgazdasági és külügyminisztert három napja hétfőn egy pilisi lakossági fórumon. Azután, hogy szembesítették a dokumentumokkal, láthatóan idegessé vált, gyakorlatilag megpróbálta megfélemlíteni a lap munkatársát. Először is megkérdőjelezte, hogy egyáltalán jogszerűen kerültek-e hozzájuk ezek a dokumentumok, majd azt közölte velük, hogy óvatosak legyenek. A lap állítja, a sajtó szabályainak megfelelően ellenőrizték a dokumentumok hitelességét, az iratok pedig nem esnek a minősített adat védelméről szóló törvény hatálya alá.
A miniszter válaszaiban arra is utalgatott, hogy nemzeti érdeket sért, ha a sajtó feltárja a nemzeti érdekeket elemében sértő orosz kibertámadások tényét. Kampányhazugságot most viszont már nem emlegetett.
Orosz hackerek feltörték a rendszert, nyitott könyv a Putyin-rezsim előtt a Szijjártó-féle külügy